Minden körzetben állítana egyéni jelöltet a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal (DEKA) – írta a Magyar Szolidaritás Mozgalom által meghirdetett ellenzéki összefogásról szóló koncepcióra hivatkozva kedden a Népszava. Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke nem vitatta, hogy a dokumentum – amelynek létrehozásában szakértők sora működött közre – létezik, a kiszivárogtatást azonban némi megütközéssel fogadta. Egyébként csupán munkaanyagról van szó, és sok még a bizonytalanság – hangsúlyozta.

A kerekasztal létrehozásának szükségességét a január 2-i Operaház előtti tüntetés több szónoka is felvetette

Az, hogy az Orbán-kormány demokratikus ellenzékét egy asztalhoz ültessék, önmagában kényes kérdés, és igen alapos előkészítést igényel – fogalmazott Kónya. A háttéregyeztetések – az LMP kivételével, mert meg kívánják várni a tisztújítást – a pártokkal és a civil szervezetekkel is megkezdődtek, de a kerekasztal öszszetételét, működésének rendjét, valamint azt, hogy egyáltalánmilyen témákat vegyenek napirendre, együttesen kívánják meghatározni.

Először tehát a közös munka megkezdéséhez szükséges feltételekben kell megállapodni – jelentette ki a Szolidaritás társelnöke. Az egyik pont a DEKA összetétele. A jelenlegi elképzelések szerint egy-egy oldalon ülhetne a társadalom meghatározó rétegeit képviselő civilek, illetve a pártok öt-öt képviselője. A parlamenti demokratikus ellenzék három helyet kapna, a többi párt pedig egy „jobboldali” és egy „baloldali” széken osztozna. Ha a gazdasági élet szereplői igénylik, ők ülhetnének a kerekasztal harmadik oldalán, míg az egyházak esetleg megfigyelőként lehetnének jelen, bár erről még vita folyik.

Arról, hogy az egyes oldalakat ki képviseli, a potenciális résztvevők dönthetnének, de a tárgyalásoknak az nem lenne akadálya, ha nem sikerülne megegyezni. Ebben az esetben a szék átmenetileg üresmaradna. Kónya emlékeztetett rá: a rendszerváltozás idején az Ellenzéki Kerekasztal is így működött. Semmi nincs azonban kőbe vésve – tette hozzá.

A kerekasztalnál megvitatandó tárgyak között a demokrácia alapintézményeinek helyreállítása megkerülhetetlen kérdés – véli Kónya Péter. Ez a koncepcióban rekonstrukciós programként szerepel, és bízik benne, hogy ebben viszonylag könnyen sikerülhet konszenzusra jutni. Szerencsésnek tartaná azonban, ha a társadalom széles rétegeit érintő más ügyekben – ilyen lehet például az oktatáspolitika, az egészségügy, a közigazgatás – szintén egyez ség születne.

Elvileg nem kizárt, hogy a DEKA elvezethet egy választási koalíció, esetleg egy ernyőpárt létrehozásához, amit az új választási rendszer szinte kikényszerít: a Fidesszel szemben egy fordulóban csak akkor van esély az egyéni mandátum megszerzésére, ha a demokratikus ellenzék közös jelöltet állít. Kónya azonban nem sietne ennyire előre; már azt sikerként könyvelné el, ha abban egyetértésre jutnának, hogy „vissza a demokráciát”. Maga egyébként úgy látja, legkésőbb márciusban összeülhet az első kerekasztal.

Az együttműködéshez fontos a kölcsönös tisztelet és az erőviszonyok figyelembevétele

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ alelnöke, Molnár Csaba szerint voltak már informális, nem hivatalos egyeztetések az ellenzéki kerekasztal szervezői között. Ez volt az első párt, amelyik azt mondta: feltétel nélkül kész az együttműködésre, akár a Szolidaritás által meghirdetett kerekasztalon belül is – hangsúlyozta a volt kancelláriaminiszter. „Annyival fontosabbnak tartjuk az együttműködést a minket elválasztó dolgoknál, hogy kijelentettük: nincsenek előfeltételeink a részvételt illetően.” Az, hogy miről fog szólni az ellenzéki kerekasztal, szerinte még nem lehet megmondani. „Az első feladat, hogy legyen. Hogy a többi párt az MSZP-től az LMP-ig, a 4K!-val és a többi civil szervezettel közös fórumot találjon. Az nehezen elfogadható, hogy egy politikai erő ultimátumokat adjon, vagy idejekorán megmondja: ez a kerekasztal hogyan is nézzen ki. A DK odamegy és azokkal, akik jelen lesznek, meg fog állapodni az együttműködés lehetőségeiről. Arról viszont, hogy ez később közös jelöltek indítását jelentheti majd a kerekasztal logója alatt, még korai beszélni.”

AZ LMP választmányi szóvivője, Szél Bernadett azt mondta: egyeztetés hiányában nem közeledtek viszont az álláspontok a Szolidaritás és az ökopárt között. Sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kaptak a kerekasztal szervezőitől. A szövetségi együttműködésről pedig a hosszú távú stratégia elfogadása kapcsán esik majd szó a hétvégi LMP-kongresszuson, ez utóbbiról tehát csak a tanácskozás után tudunk érdemben állást foglalni – közölte.

A 4K! szervezője, Istvánffy András azt hangsúlyozta: szervezetük már korábban világossá tette, hogy a demokratikus ellenzéki erőknek közös jelölteket kell majd állítaniuk az egyéni választókörzetekben. Szerinte az, amiről Schiffer András és az LMP beszél, vagyis hogy az együttműködést majd a választások után kell megkötni, az egyfordulós választási rendszerben nem tűnik életképesnek.

Ugyanakkor miután a formálódó kerekasztal nemcsak azok tárgyalófóruma lesz, akik részt akarnak venni a politikában, hanem gazdasági, érdekvédő és civil szervezeteké is, ezért közös logó alatt közös jelölteket állítani egyelőre értelmezhetetlen – tette hozzá lapunknak a 4K! vezetője.

AZ MSZP elnök-frakcióvezetője, Mesterházy Attila, úgy nyilatkozott: a szocialisták nyitottak minden hasonló kezdeményezésre, a szervezőkkel már túl is vannak az első informális egyeztetéseken. Annak megtárgyalását viszont, hogy a jövőben bármilyen név alatt közös ellenzéki jelöltek is indulhatnak majd, az MSZP vezetője még idő előtti ügynek nevezte.

Az együttműködéshez fontos a kölcsönös tisztelet, a partnerség és az erőviszonyok figyelembevétele – emelte ki Mesterházy. Az erőviszony ugyanis szerinte meghatározzák az együttműködéshez való hozzájárulás mértékét is: az MSZP minden ötezer lakos feletti településen jelen van, vagyis logisztikailag a szocialista párt tudja a legnagyobb támogatást adni. De fontos, hogy nem pozíciókat kell most osztani – jelentette ki –, hanem azt a programot kell kialakítani, amelynek alapján Magyarországot újjá lehet építeni. Mesterházy leszögezte: „Mi sokkal többen vagyunk érdekeltek, mintsem egy egyszerű hatalomtechnikai együttműködésben, hiszen a Magyar Köztársaságot kell újra megteremteni, s mi ebben kívánunk részt vállalni.”