Orbán Viktor brüsszeli útja nem lesz fáklyásmenet
A név nélkül nyilatkozó források megerősítették, a magyar miniszterelnök valóban késznek mutatkozik arra, hogy közösen dolgozzanak az Európai Bizottság által az uniós és a magyar jogi szabályozás összhangjával kapcsolatos problémák orvoslásán. Orbán Viktor a készségét már kifejezte a Barroso elnöknek írt múlt heti, az ország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárások bejelentésére reagáló levelében is, így ma a megbeszélésen politikai megállapodás jöhet létre.
Orbán Viktor pénteken az Országház Gobelintermében egy, a Spindelegger osztrák alkancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón is arról beszélt: „ezt a szakmát nem lehet doktríner módon űzni... Ez művészet. Túl vagyok már a Nagy indiánkönyvön és a Tenkes kapitányán is, nekem nem okoz problémát, ha egy-egy kérdésben engedni kell az EU-nak, ha Magyarország nemzeti érdeke éppen azt követeli meg”. Viszont az általunk megkérdezett kormánypárti politikusok arra hívták fel a figyelmet, ahogyan Strasbourgban, az Európai Parlamentben folytatott vita során, úgy Orbán Viktornak kedden, zárt ajtók mögött is képviselnie kell a magyar szuverenitást, azaz azt a Békemenet Magyarországért felvonuláson exponált, jól időzített fő üzenetet, miszerint „nem vagyunk gyarmat”. – Nem lesz fáklyásmenet a Barroso EB-elnökkel folytatott egyeztetés. De ha Orbán Viktor eléri, hogy a tavaly április 25-én kihirdetett húsvéti alkotmányt az EU nem teheti a politikai alku tárgyává, akkor – az IMF-hitelszerződésről folytatott előkészítő megbeszélések ezen szakaszában – úgy tehet eleget Brüsszelnek, hogy a jobboldalon itthon sem okoz csalódást – mondta lapunknak egy kormányzati forrás.
Arra, hogy Olli Rehn pénzügyi biztos, illetve az Európai Központi Bank az „adóalkotmányt” is sérelmezi, az általunk megkérdezettek úgy reagáltak, minden bizonnyal ezt célozták azok a Bloomberg hírügynökség által a múlt héten megszellőztetett kiszivárogtatások, hogy az IMF-tárgyalások megkezdésének az előfeltétele a 16 százalékos szja-ról szóló törvény módosítása. Hiszen az arányos adózást most sarkalatos törvény rögzíti, így ha egy következő kormány szeretne ismét progresszív szja-t, rendkívül komplikált törvényalkotási megoldást kellene keresnie. Tehát, erősítették meg forrásaink, minden bizonnyal maradhat az egykulcsos 16 százalékos szja, legfeljebb nem kétharmados, hanem feles törvény rendelekezik róla – ilyen változtatásra állítólag végső soron készen áll a kormány.
A Die Welt című német konzervatív lapnak nyilatkozó Szájer József, a néppárti EP-képviselőcsoport alelnöke, európai parlamenti képviselő is azt mondta: „készen állunk a kifogásolt törvények módosítására”, de az új alkotmánnyal összefüggő bírálatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: azokat „legalábbis részben nagy tudatlanság, sőt ostobaság jellemzi”. Szájer József szerint Orbán Viktor és José Manuel Barroso megbeszélésével megoldódnak a problémák.
Az nem kérdés, hogy az EB által kifogásolt MNB-törvényt – a Magyarországra letett esküpasszus kivételével – kész módosítani a kormány, ahogyan a bírák nyugdíjkorhatárának, illetve az adatvédelmi ombudsmani hivatal, és Jóri András megszakított mandátumának az ügyében is folyamatosak a szakértői szintű egyeztetések Répássy Róbert igazságügyi államtitkár és a Francoise Le Bail, az unió igazságügyi főigazgatója között. Tárgyalunk – mondta lapunknak a közigazgatási tárca egyik magas rangú munkatársa, érzékeltetve, nincs alternatívája a megegyezésnek, az aggályos rendelkezéseket a parlament módosítani fogja.
Annak kapcsán, hogy az EU-tagországok pénzügyminiszterei kedden – a bizottság javaslata alapján – foglalkoznak a túlzott államháztartási deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás sorsával, kormányközeli források lapunknak azt prognosztizálták: a kormány minden bizonnyal előveszi a Széll Kálmán Tervet, és az IMF-elvárásoknak megfelelően „teljesíti a szociális kiadások terén is az elvárásokat”.
A túlzottdeficit-eljárás új szintre helyezése az EU részéről kényszerítő erő arra, hogy a költségvetési hiánycél fenntartható legyen. Azért is, mert Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kiemelte: a kormány 2008-ban húszmilliárd eurós hitelt vett fel, ennek idén egy jelentős részét vissza kell fizetni. A pénzpiacról sokkal olcsóbban lehet finanszírozni egy ilyen törlesztést, ha az Európai Uniótól és az IMF-től van egy védőháló, ezt egy alacsonyabb kamatszinten lehet elérni.
Vegyék el szavazati jogunkat?
A Der Spiegel német hírmagazin Zúgó hallgatás című cikkében arról írt: Magyarországon „akut veszélyben van a jogállamiság”, az Európai Néppárt mégsem akar fellépni a pártcsaládhoz tartozó Fidesz ellen. A magazin interjút közölt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterrel, aki szerint a magyar kormány esetében nem néhány jogsértésről, hanem „Európa-ellenes szellemiségű” politikáról van szó. Asselborn felvetette: az EU alapértékeinek durva megsértése esetén meg lehet fosztani az adott tagországot a szavazati jogától.
