Orbánnak egy hónapja van
Orbán Viktornak egy hónapja van arra, hogy cselekedjen. Az erre vonatkozó politikai szándékot már a múlt héten, egy nappal a kötelezettségszegési eljárások megindítása után levélben jelezte. Most szeretnénk részletesen megtudni, hogyan akar lépni, és milyen konkrét jogi lépéseket tervez – mondta egy bizottsági forrás lapunknak a kormányfő keddi, José Manuel Barroso bizottsági elnökkel folytatandó találkozójáról. A jegybank függetlensége, a bírák nyugdíjaztatása és az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban indult uniós eljárások lesznek napirenden – ebben várja (az egyébként néppárti, tehát a Fidesszel közös pártcsaládból való) Barroso a konkrét jogi lépések felvázolását.
Az, hogy az eljárásokat a következő fázisba utalja-e az Európai Bizottság (EB), nagyban múlik attól, mennyire tudja Orbán meggyőzni a testület elnökét arról, milyen garanciákat tud adni. A Magyarországnak nyújtandó pénzügyi segítség is ezen a kereten belül merülhet fel: vagyis az EB garanciákat akar a jogi környezet stabilitására. Korábban egy bizottsági forrás úgy nyilatkozott: elképzelhető olyan megoldás is, amilyet tavaly Franciaországgal szemben a romák kitoloncolásának kérdésében alkalmaztak. A francia miniszter akkor a törvénymódosítási tervezetet és az ezt keresztülvivő parlamenti napirendet vitte magával Brüsszelbe. A döntés azonban mindenképpen politikai lesz, és azon múlik, mennyire bíznak meg Orbán Viktor ígéretében.
A kormányfő kedden találkozik az Európai Parlament új elnökével, a szociáldemokrata Martin Schulzcal, és kora délután fogadja őt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. A Barroso-találkozó délután fél ötkor kezdődik.
A gazdasági és pénzügyminiszterek keddi találkozóján Magyarország is téma lesz. A pénzügyérek tanácsa – az EB ajánlása alapján – várhatóan megállapítja, hogy hazánk nem tett eleget a brüsszeli testület 2009. nyári javaslatainak, azaz Budapest nem cselekedett elég határozottan a költségvetési hiány fenntartható módon történő korrigálására. A tanács ülésén ezen túlmenően, ha valamelyik miniszter felveti, szóba kerülhet a Magyarországnak nyújtandó hitel, illetve az, hogy milyen szankciókat lehetne életbe léptetni a túlzott deficit miatt. Döntés azonban nem várható, hiszen mindkét ügy jelen állás szerint alapvetően az EB hatáskörébe tartozik.
A tanács döntése után a következő lépést Olli Rehn pénzügyi biztos egyezteti a regionális politikával foglalkozó biztossal. Az EB ugyanis javaslatot tehet a kohéziós alapokból származó támogatások részleges vagy teljes felfüggesztésére. A testület 2013 januárjától függesztene fel forrásokat, de hangsúlyozzák, addig Magyarországnak rengeteg ideje van, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek fenntartható módon korrigálják a büdzsét, és ezzel elkerülhető legyen ez a mindeddig példátlan szankció. Korábban bizottsági források úgy nyilatkoztak, ez a GDP maximum 1,7 százalékát érintheti. Györkös Péter nagykövet, Magyarország brüsszeli állandó képviseletének vezetője korábban úgy fogalmazott: nem számít arra, hogy a túlzottdeficit-eljárás 2013-ban is folytatódik. Az EB előrejelzése szerint 2013-ban 3,25 százalék lesz a magyar hiány (azaz csak 0,25 százalékponttal haladja meg az unió által előírt mértéket), a magyar álláspont szerint ez nem behozhatatlan különbség. Az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfő esti, illetve az uniós pénzügyérek keddi találkozóján az új pénzügyi paktum kidolgozása lesz a fő téma.
Magyarország napirendben marad a hét második felében is: szerdán ül össze a médiával foglalkozó munkacsoport, Belgium, Hollandia és Luxemburg pedig kezdeményezte, hogy az EB pénteken tájékoztassa az Általános Ügyek Tanácsát Magyarországról. Martonyi János külügyminiszter lapunk kérdésére ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a tanács napirendjén nem szerepel hazánk, de az úgynevezett „bármilyen más ügy” napirendpontban bárki felvethet bármilyen kezdeményezést, így ez is felmerülhet.
Nem kapta meg viszont a szükséges támogatást hétfőn az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében az a javaslat, hogy az e heti strasbourgi ülésszakon tűzzék napirendre a magyarországi helyzet megvitatását. A tanács – amely a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésére ügyel Európában – péntekig tartó téli ülésszakának napirendtervezetében eredetileg nem szerepelt Magyarország. Politikai eszközök hiányában az EB vetette fel, hogy az Európa Tanács is játszhatna szerepet a magyarországi demokrácia állapotának vizsgálatában. A napirendre vétel ellen az volt az érv, hogy az ET parlamenti közgyűlésének „monitoring” bizottsága februárban amúgy is Magyarországra küldi két kijelölt jelentéstevőjét, és majd azután kéne megvitatni a magyar ügyeket.
