Népszavazás: nyugdíjügy még függőben
Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese kérdésünkre elmondta: egyelőre azért nem indították meg az akciót, mert mindenképpen szerették volna megvárni, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) a nyugdíjcsomagjuk ügyében is döntsön. Ennek célja, hogy megakadályozzák a korkedvezményes nyugdíjak megvonását vagy csökkentését.
A bizottság az erre vonatkozó öt kérdést átengedte, a döntés azonban még nem jogerős, mert nem telt le a kifogás benyújtására biztosított 15 napos határidő. Így nem kizárt, hogy ezeket a határozatokat – az LMP korábbi kezdeményezéseihez hasonlóan, amelyek többségének az alkotmánybíróság (Ab) tavaly novemberben adott szabad utat – megtámadják. Karácsony Gergely szerint amúgy elég furcsa, hogy a baloldalhoz köthető személyek próbáltak keresztbe tenni olyan referendumoknak, amelynek céljaival – ilyen például a munkavállalók helyzetének javítása – bizonyára a szocialisták is egyetértenek.
A politikus mindazonáltal reméli, hogy most nem ez fog történni, és a tavalyi 11 kérdésben és a nyugdíjügyben – az OVB által legutóbb átengedett öt hasonló kérdés közül az egyikben – februárban megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Az első csomag esetében az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Iroda december 2-án látta el hitelesítési záradékkal, a kétszázezer támogató aláírás megszerzésére rendelkezésre álló négy hónapos határidő így április 2-án jár le. Ha tehát a nyugdíjakra vonatkozó kérdéseket nem támadják meg, valamivel több mint két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy valamennyi kezdeményezést sikerre vigyék.
Ha valaki kifogást nyújt be, a pártnak határoznia kellene arról, hogy a nyugdíjügy nélkül megkezdik-e az aláírásgyűjtést, mert ha a döntésre várnak, bizonyosan kifutnak az időből. Ugyanakkor a két kérdéskör szétválasztása ellen szólhat, hogy az aláírásokat külön-külön gyűjtve csak kevesebb embert szólíthatnak meg. Az LMP viszont éppen azt szeretné, hogy a most formálódó politikai tiltakozási hullámot „társadalmasítsák”, vagyis: minél több közösséget akarnak mozgósítani. A tankötelezettségre, a munka világára és a nyugdíjakra vonatkozó kérdésekkel pedig a társadalom szinte valamennyi rétegét elérhetik – véli Karácsony Gergely.
Úgy látja a politikus, hogy most nem olyan demagóg felvetésekről van szó, mint a háromszáz forintos vizitdíj ügye volt – ezért bízik benne, hogy a kétszázezer aláírást össze lehet hozni. Nem vitatja ugyanakkor, hogy jóval nehezebb lesz négymillió embert az urnákhoz szólítani, mert ötven százalék alatti részvétel esetén a referendum az új alaptörvény szerint érvénytelen. Eddig ezt a küszöböt – az 1989-es négyigenes referendum óta – csak a 2008-as „szociális” népszavazás idején sikerült minimális mértékben átlépni. Az LMP a szakszervezeti konföderációk többségével már korábban felvette a kapcsolatot – a munka törvénykönyve, illetve a korengedményes nyugdíj eltörlése miatt az érdekképviseletek is hevesen tiltakoztak, így e két ügyben ezek valóban természetes szövetségesnek számítanak –, és informálisan most is jelezték, hogy esetleg hamarosan megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Nem zárható ki azonban – és ezt a kezdeményezők nem is tudnák megakadályozni –, hogy ahhoz mások ugyancsak csatlakozzanak – mondta Karácsony Gergely.
Az MSZP természetesen támogatja a népszavazás ügyét, hiszen a tankötelezettség, a munka törvénykönyve és a nyugdíj kérdése igen sok embert érint – mondta kérdésünkre Harangozó Tamás, a párt elnökségének tagja. Úgy gondolja, az LMP is szívesen fogadná egy országos lefedettségű párt közreműködését, amire azért is szükség lehet, mert ma az emberek több mint fele azt sem tudja, melyik pártra szavazna, s passzivitásba vonul, tehát igen magas a bizonytalanok aránya. Maga ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy olyan közjogi jellegű kérdéseket is feltegyenek, amelyek megálljt parancsolnak a kormány különös jogalkotási törekvéseinek. A szocialisták próbálkoztak is ilyennel, de az OVB nem engedte át például a visszamenőleges jogalkotás tilalmára vonatkozó kérdést.
A Magyar Szolidaritási Mozgalmat az LMP még nem kereste meg, Székely Tamás, a szervezet társelnöke így csupán a vegyipari szakszervezeti szövetség elnökeként értesült arról, hogy a párt a népszavazási kezdeményezéséhez partnereket keres. A Szolidaritásnál testületi döntés ezért még nem született, azt azonban Székely leszögezte: minden olyan ügyben készek partnerként közreműködni, amely alkalmas lehet a jelenlegi pökhendi és arrogáns hatalom pozícióinak megingatására.
Két csomag, egy referendum
Ha a nyugdíjrendszerre vonatkozó kérdéseket valaki megtámadja, elvileg akkor is elképzelhető, hogy azokról a tankötelezettséggel, illetve a munka világával kapcsolatos tavalyi kezdeményezésekkel együtt tartsanak népszavazást. A két csomag azonban csak akkor érhetne össze, ha az aláírásgyűjtés befejezése között nem telik el két hónapnál hosszabb idő.
Vagyis: a tavalyi kérdésekben április 2-ig kell összegyűjteni a kétszázezer aláírást, s ugyanezt a feltételt a nyugdíjügyekben június elejéig kellene teljesíteni. Az idén azonban már nem az AB, hanem a Kúria bírálja el a népszavazási kezdeményezések elleni beadványokat, és ott eddig egyetlen ilyen üggyel sem találkoztak. Úgy tudjuk, a közigazgatási kollégium már készül erre a feladatra, és valószínű, hogy az alkotmánybírák gyakorlatára alapozva járnak majd el. Nem zárható ki azonban, hogy a „betanulás” alatt elhúzódhat a döntés, határidőt pedig – ami majd kilencven nap lesz – csak a még el nem fogadott népszavazási törvény tervezete tartalmaz.
Amennyiben lesz kifogás, s arról a Kúria gyorsan dönt, nem kizárt, hogy a második kezdeményezés beéri az elsőt. Ennek azonban feltétele, hogy az esetleges jogorvoslatra vonatkozó verdikt gyorsan – lehetőség szerint március végéig – megszülessék, mert az aláírásgyűjtésre akkor még valamivel több mint két hónap állna rendelkezésre.
