A magyar alkotmányos berendezkedés szakértője ebben az írásban az Orbán-kormány legfőbb, saját védelmében felhozott érveit veszi számba – és cáfolja meg pontról pontra. A Fidesz szerint ugyanis az őt kritizáló külföldiek egyszerűen nem értik Magyarországot, a helyzetet pedig a következőkkel magyarázza.

1. A Fidesz mandátumot kapott a szavazóktól a változások véghezvitelére, így csak azt teszi, amit a közvélemény akar.

Scheppele szerint ez nem állja meg a helyét,mert a 2010-es választásokon a szavazók 53 százalékának támogatása eredményezte a kétharmados többséget. Ez a támogatás pedig mára elolvadt, a választókorú népességnek már csak 16 százaléka támogatja a Fideszt, sőt az Ipsos és a Portfolio felmérése szerint a választók 84 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. És ezen az sem változtat, hogy mindezek ellenére az ellenzék támogatása nem növekszik, „az életképes ellenzék hiánya nem jelenti azt, hogy a Fidesznek mandátuma van azt tenni, amit akar” – írja Scheppele.

2. A Fidesz konzultált az új alkotmányról az emberekkel, akik azt jóváhagyták.

Scheppele szerint ez sem igaz: a Fidesz a kampányban nem mondta, hogy új alkotmányt készül elfogadni, és a nemzetközileg megszokott gyakorlattal ellentétben nem írt ki arról népszavazást. A 12 kérdéses, levélben kiküldött konzultáció sem volt megfelelő: csupán három nappal azelőtt küldték ki, hogy az alkotmány első változatát bemutatták a parlamentben, és a visszaküldött kérdőívek eredményeit egyébként sem lehetett megismerni, azóta sem. Ezért annak az eredményei biztosan nem befolyásolták az új alkotmány szövegét.

3. A Fidesz konzultált az európai intézményekkel is, és azok elfogadták az új törvényeket.

Scheppele szerint ez azért nem igaz, mert gyakran nem az a törvény került a parlament elé, amit előzetesen megküldtek az európai intézményeknek. A fordítások pedig sokszor pontatlanok voltak, így Brüszszel nem kapott pontos képet a törvénytervezetekről. Mire a turpisság kiderült, már nem volt lehetőség változtatásra. Scheppele két példát említ, az egyik az új alkotmány, amelynek preambulumát az első, angol nyelvű változatból egyszerűen lefelejtették. A másik példa az MNB-törvény, amelynek első, ősszel Brüsszel nek megküldött változata nem tartalmazta a jegybank függetlenségének csökkentésére tett próbálkozásokat.

4. A Fidesz azért írt új alkotmányt, mert az előző kommunista alkotmány volt.

Scheppele felhívja rá a figyelmet, hogy bár a törvény száma a rendszerváltás után nem változott meg, abban olyan mélyreható változásokat eszközöltek, hogy Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya lett.

5. A Fidesz keresztény elvek alapján cselekszik, csakúgy, mint Európában több más ország is.

Scheppele elismeri, hogy például Lengyelországban is jelentős szerepe van az alkotmányban a vallásnak, csakúgy, mint az ír alaptörvényben –ám ezen államok polgárai sokkal vallásosabbak, mint a magyarok. Míg az írek 84 százaléka, a lengyeleknek pedig 55 százaléka jár rendszeresen istentiszteletre, a magyaroknak csupán 21 százaléka. „Miért olyan fontos Magyarország számára, hogy olyan alkotmánya legyen, amely az országot keresztény országgá nyilvánítja, és olyan konzervatív vallásos nézeteket foglal magába, mint a magzat fogantatástól számított védelme, vagy a melegházasság tiltása?” – kérdi a szakértő, aki közel két évtizede tanulmányozza a magyar jogrendszert.

6. Minden, amit a kormány tesz, más európai országok jogrendjében is megtalálható.

Ez sem igaz Scheppele szerint, az Orbán-kormány lépései nem tartoznak az európai fősodorhoz. Ennek egyik példája az egyéni képviselői indítványok túlzó használata. Európában szerinte ezt a módszert arra használják, hogy a kisebb pártok, a kisebbségi hangok is benyújthassanak javaslatokat. Ezzel szemben a Fidesz arra használja, hogy hatalmát megszilárdítsa, így ugyanis el tudja kerülni a vitákat, és akár tíz nap alatt javaslatból törvényt csinálhat.

„Folytathatnám tovább azon példák sorolását, amelyek megmutatják, hogy az intézmények, folyamatok és a magyar alkotmányos rendben meglévő hatalmi viszonyok nevükben megegyezhetnek ugyan európai megfelelőikkel, de a magyar változatoknak sosem ugyanaz az alapja, a lelke. Amikor a magyar kormány azt mondja, hogy a törvényei nem mások, mint a többi euró pai országé, akkor szinte soha nincs igaza” – írja terjedelmes elemzésében Scheppele. Szerinte tehát a kormánynak egyetlen érve sem áll meg, ezért továbbra sem látja, miért volt szükség új alkotmányra. Azzal sem ért egyet, hogy az Orbán-kormányt félreértik külföldön. „Igen, a magyar kormányt félreérti – saját maga. Félreérti saját helyét a világban, és félreérti saját állampolgáraival szembeni szerepét.”