A verbális megnyilvánulások azonban, amelyekben most már nincs hiány, senkit sem győznek meg, a jó szándékot gyors törvénymódosításokkal kellene bizonyítani – tette hozzá.

A jogszociológus szerint esetleg akár néhány technikai jellegű, az adott terület szabályozásának lényegét csak kevéssé befolyásoló változás is elegendő lenne. A bírák esetében például maradjon hetven év a nyugdíjkorhatár, az adatvédelmi hatóság vezetőjét vagy a jegybank újabb alelnökét ne kinevezzék, hanem válassza meg őket a parlament, de az sem túl fontos kérdés, hogy felesküdnek-e az alaptörvényre a monetáris tanács tagjai. Fleck Zoltán mindazonáltal nem optimista, mert szerinte a nemzeti együttműködés rendszere a hatékonyság növelésével magyarázott hatalomkoncentrációra épül, ezért a kormány nem feltétlenül fog visszakozni.

Az adatvédelmi ombudsmant „váltó” Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság épülete

A bizottság világossá tette a maga álláspontját, a labda tehát a magyar kormány térfelén pattog – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Ő úgy látja, ha a kormány megfelelő érvekkel képes alátámasztani a saját döntéseit, érdemes folytatnia a küzdelmet. Ha viszont nem tudnak elfogadható szempontokat felsorakoztatni, azonnal fel kell adni a harcot, mert az Európai Bíróság előtt súlyos vereséget szenvedhetnek. A Magyarország elleni eljárásokat elsősorban az alkotmányos intézményrendszer működésével kapcsolatos aggályok váltották ki. Vagyis: alapvetően a nemzeti szuverenitás körébe tartozó kérdésekről van szó, amelyek azonban több szálon kapcsolódnak az uniós joghoz. Fleck hasonlóképpen látja: más tagállamok esetében is előfordult, hogy egy-egy részterületen szembementek a közösségi joggal, nálunk viszont a másutt is előforduló kisebb kilengések rendszerré álltak össze. A jogállamiság általánosan érvényes elvét sértő kis „kiszaladások” tetten érhetők egyebek mellett a jogalkotásban, a médiaszabályozásban, az igazságszolgáltatásban vagy a választójogi törvényben is.

A bizottság jó érzékkel három olyan kérdést választott ki, amely kapcsán egyértelműen tetten érhető, hogy Magyarország tételesen szembemegy a közösségi joggal – állítja Fleck. A bírák nyugdíjkorhatárának szabályozása azért aggályos, mert azonos foglalkoztatási csoporton belül elfogadhatatlan diszkriminációt jelent, az adatvédelmi szervezet függetlenségét EU-irányelv írja elő, és a jegybank függetlenségére vonatkozóan is léteznek uniós szabályok.

A jogszociológus úgy látja, hogy az unión belül kialakult egyfajta politikai vélemény Magyarországról, de ezt nehéz a közjog nyelvére lefordítani. Aggályos a jogállam leépítése, a túlzott hatalomkoncentráció, a barátok kinevezése, de ilyen esetekre Fleck szerint nincs nemzetközi protokoll. A kötelezettségszegési eljárás ezért terjed ki most csak néhány kérdésre, ám az unió mindezzel jelezni kívánja azt is, hogy súlyos gondok vannak; a magyar társadalom helyett azonban az összes problémát nem tudja megoldani.

A három konkrét kérdés kapcsán a szakértők abban egyetértenek: a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a kifogásolt pontok esetében a kormány visszavonulót fújna. Törölnék a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonhatóságára vonatkozó kitételt, módosítanák azt a rendelkezést, mely szerint a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök újabb MNB-alelnököt nevezhet ki. A bírák esetében vissza kell állítani a hetvenéves nyugdíjkorhatárt, vagy a szolgálati viszonyt legalább az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kellene kötni, miközben az ennél idősebbeknek egy-két éves felkészülési időt biztosítanának.

Mindez a jogszabályok módosításával egyszerűen megvalósítható, mert az MNB-nél egyelőre nem történt semmilyen változás, és az idén kényszernyugdíjazásra ítélt 270 bíró is néhány hónapig hivatalban van még. Az adatvédelmi biztosi intézmény esetén más a helyzet, mert ezt időközben megszüntették, a szakombudsmant mandátumának lejárta előtt menesztették. Jóri András volt adatvédelmi biztos kérdésünkre kijelentette: az unió alapvetően éppen ez utóbbi lépést kifogásolja, a megoldás tehát csak az lenne, ha őt visszahelyeznék a posztjára. Ami azért sem lenne egyszerű, mert a hivatalát felszámolták, és egykori munkatársainak egy részét az új hatóság nem vette át.

Egyezség nélkül a bíróság dönt

Ha a kormány nem ad időben megnyugtató választ Brüsszelnek, az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Két-három évig is eltarthat, mire döntés születik, és közben akár kormányváltás is lehet Magyarországon.

Új eljárások indulhatnak

Nem zárható ki, hogy újabb kötelezettségszegési eljárások is indulnak Magyarország ellen. Brüsszel ugyanis aggályait fogalmazta meg a bíróságok igazgatási rendszerének átalakítása, például az Országos Bírósági Hivatal elnökének minden külső kontrollt nélkülöző kinevezési hatásköre, az egykulcsos adó bebetonozása, vagyis sarkalatos törvénybe foglalása, valamint a végtörlesztés miatt is. A médiatörvény kapcsán pedig a Klubrádió által használt budapesti frekvenciára kiírt pályázat eredménye csapta ki a biztosítékot, mert a médiahatóság döntésének lehet egy olyan olvasata, hogy el akarják hallgattatni az egyetlen ellenzéki rádiót.