Továbbra is visszautasította a diszkriminációs vádat, szerinte ugyanis nem történt más, mint hogy eldöntötték: a jövőben mindenkinek, a rendőröknek és a bíráknak, valamint az alkotmánybírókon kívül minden más hivatás művelőinek ugyanakkor, az öregségi korhatár betöltésekor kell nyugdíjba vonulniuk. Hozzátette: tanácsadóként persze tovább is dolgozhatnak, csak nem ítélkezhetnek.

Aműsorvezetőkétkedőkérdésére válaszolva a közigazgatási és igazságügyi miniszter nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy lesznek olyan „tekintélyes tanácsvezető bírók” és bírósági vezetők, akik a 62. életévük betöltése után tanácsadókként segítik majd tapasztalatlanabb bírótársaik munkáját. Később Navracsics már nem tartott elképzelhetetlennek és elfogadhatatlannak egy olyan megoldást, amikor azok a bírák, akik szeretnének tovább dolgozni, és ezt munkahelyi vezetőjüknek jelzik, tovább dolgozhatnak bírókként – ha szükségük van rájuk. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Az m1 csütörtök reggeli műsorában Rétvári Bence államtitkár már csak annyit mondott, hogy a bírók nyugdíjazásának problémájára hamarosan kidolgozzák amegoldást. De ő a megoldás mikéntjét illetően nem találgatott.

Úgy tűnik, a kormány a bírák nyugdíjügyében visszavonulót fúj, de senkinek se legyen kétsége afelől, hogy ez a kérdés nem Magyarországon fog eldőlni – jelentette ki Bárándy Gergely, azMSZP szakpolitikusa, és ezért nem is kívánta érdemben kommentálni Navracsics nyilatkozatát. Szerinte téved, aki úgy gondolja, hogy az Európai Bizottságot – amely meglepően tájékozott az itteni viszonyokat illetően –sikerült megnyugtatni.

Éppen ellenkezőleg: a kifogásolt törvények tartalmára és szellemére, illetve a végrehajtásra is kiterjedő vizsgálódást folytatnak majd az Európa Tanács velencei bizottságának közreműködésével. Ez utóbbi szervezet pedig nemcsak az uniós joggal való összhangot vizsgálhatja, hanem azt is, hogy az egyes törvények mennyiben felelnek meg a jogállamiság általános követelményeinek. Bárándy úgy véli, a megfelelő következtetések levonása után annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy meghatározzák, milyen intézkedéseket kell a magyar kormánynak meghoznia.

Bírósági források szerint az talán elfogadható megoldás lenne, ha a bírák a nyugdíjkorhatár betöltése után saját kérésükre – a vezetők akár beosztottként is – tovább dolgozhatnának, de csak a bírói státus megőrzése mellett. Azt viszont már nem fogadnák túl nagy örömmel, ha ehhez bárkinek a jóváhagyására lenne szükség. A most kialakított igazgatási rendszer ugyanis személyi kérdésekben túl nagy hatalmat biztosít az Országos Bírósági Tanács elnökének, aki – akár közvetett módon – befolyásolhatná, hogy ki maradhat, és kinek kell mennie.

Forrásaink ugyanakkor hangsúlyozták: mindenkinek meg kellene értenie végre, hogy nem nyugdíjügyről van szó. A bírák a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után saját kezdeményezésükre – a hatályos társadalombiztosítási szabályok szerint – eddig is bármikor nyugdíjba vonulhattak. Azt pedig a bírák jogállásáról szóló korábbi törvény írta elő, hogy a szolgálat felső korhatára hetven év, ami a több tízezernyi köztisztviselő vagy az alkotmánybírák esetében változatlanul érvényes. Tehát az sem igaz, hogy a nyugdíjrendszer egységesítése miatt küldenék el hamarabb a bírókat. Az érintettek maguk is azt remélik, hogy az Európai Bizottság nem fog engedni.