Monori Áron, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műsorelemző osztályának munkatársa emlékeztetett, hogy Magyarországon közel 600 ezer fogyatékkal élő ember lakik, körülbelül félmillióra becsülik a romák számát és kétszázezerre az itt élő külföldiekét. Ehhez képest például a nemzeti és etnikai kisebbségeknek a hatóság adatai szerint az összes műsor másfél százaléka szól.

A legnagyobb csatornák hír- és magazinműsorait vizsgálva megállapították, hogy az elmúlt másfél évben a szereplők mindössze 2,4 százaléka került ki ebből a körből. A legtöbbet a roma kisebbség szerepelt, ők voltak a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló hírek negyven százalékának alanyai. Csakhogy, tette hozzá Monori Áron, nem mindegy, hogy milyen kontextusban ábrázolják a romákat. Legtöbbször ugyanis, az esetek közel negyedében, a bűnözéssel kapcsolatban adtak hírt róluk. Ezt a kifejezetten a kisebbségekről szóló tudósítások követték.

A migránsok még ennél is rosszabb helyzetben vannak: a róluk szóló tudósítások fele valamilyen bűncselekménnyel összefüggésben számol be róluk. A fogyatékos emberek pedig szinte láthatatlanok a hírműsorokban: kétezrelékes megjelenésük közel felében ráadásul szociális problémaként jelennek meg.

Monori Áron kitért a társadalom több mint felét alkotó nők megjelenítésére is: ők a hír- és magazinműsorokban a megszólalók mindössze 20 százalékát alkotják. A kereskedelmi tévék hírműsoraiban valamivel többet, a közszolgálati csatornákon kevesebbet szólaltatják meg őket.

Az sem mindegy, hogy részletesen, vagyis névvel, foglalkozással, beosztással mutatnak be valakit egy műsorban, vagy csak úgy, mint egy csoport tagját („az egyik roma”). A hatóság vizsgálata szerint a fogyatékosok 21, a romák 24 százaléka kap csak részletes bemutatást. – Ennek az a következménye, hogy nem a személyiségük, hanem a csoporthoz való tartozásuk alapján azonosítja őket a médiafogyasztó – magyarázza.

Monori Áron hozzátette: a hazai szórakoztató műsorokban viszont alig jelennek meg roma szereplők. Pedig elmondása szerint a kisebbségek szerepeltetése sorozatokban, show-műsorokban a világban gyakran alkalmazott módszer arra, hogy elősegítsék az integrációjukat. Néhány évvel ezelőtt ugyan a kereskedelmi tévék úgynevezett kibeszélőshow-iban sokat szerepeltek romák, de ezek a műsorok a szakember szerint csak kiszolgálták a romaellenes sztereotípiákat.

Egy kisebbség, a melegek médiareprezentációját nem vizsgálta a hatóság, Monori Áron elmondása szerint „ez még nem vetődött fel”.

– A blogok és a közösségi oldalak jó lehetőséget biztosítanak azoknak a csoportoknak, akiknek a média nem ad elég teret – állítja Balatoni Zsófia PR- és CSR-tanácsadó. Szerinte manapság (elsősorban külföldön) a nonprofit szektor már ügyesen alkalmazza ezeket az eszközöket arra, hogy egy-egy ügyet beemeljenek a média főáramába. Az újságírók gyakran keresnek témákat a közösségi oldalakon, blogokon, egy-egy érdekes, akár kisebbségekkel kapcsolatos történetet így is „el lehet adni”.

Jó példa erre L. Ritók Nóra A nyomor széle című blogja. A berettyóújfalui kistérségben dolgozó pedagógus írásaira felfigyelt egy nagy hírportál (éppen most költözik át egy másikra), és hamarosan több tízezer olvasója lett. Annak ellenére, hogy a témája, a mélyszegénységben élő, többnyire roma gyerekek, nem a legnépszerűbb alapanyag.