Készséges kormány
A vitát José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kezdte. A testület kedden indított három kötelezettségszegési eljárást a jegybanktörvény, a bírák nyugdíjaztatása és az adatvédelmi hatóság függetlensége ügyében, és kérdéseket intézett a magyar hatóságokhoz a bíróságok függetlenségével kapcsolatban. Barroso jelezte: ezek az eljárások elsőbbséget élveznek, és a bizottság nem fog habozni, ha újabb lépéseket kell foganatosítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása felett őrködő, stras bourgi székhelyű Európa Tanács is megvizsgálja a magyar jogszabályokat. Megerősítette azt is: a jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének az EU/IMF-hiteltárgyalások.
A jogi aspektuson túl aggályok merültek fel a magyar demokrácia minőségével, a politikai kultúrával, a kormány és az ellenzék, illetve az állam és a civil társadalom viszonyával kapcsolatban –mondta a bizottság elnöke, ezzel ismét jelezve, a testület nemcsak a jogi-technikai kérdésekre figyel, ahogy azt az Orbán-kormány szeretné. Barroso felszólította a magyar hatóságokat, tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, nemcsak a normák szintjén, hanem a gyakorlatban is. A bizottság elnöke arra is kitért: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországért, Magyarország mellett szól. Barroso megerősítette: megkapta Orbán szerdai levelét, melyben a magyar kormányfő jelzi, a kormány kész módosítani a jogszabályokat.
Orbán meglehetősen visszafogott hangvételű felszólalást tartott, ez a külföldi újságíróknak is feltűnt: „Nem ezt szoktuk meg öntől” – fogalmazott egy zsurnaliszta a magyar kormányfő sajtótájékoztatóján. „A bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók” – mondta a plenáris ülésen a magyar kormányfő, aki a Barrosóval folytatandó jövő heti brüsszeli találkozójától gyors eredményeket remél. „Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben” – mondta. Arra hivatkozott, hogy 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette, s többek közt a jog nem szankcionálta paramilitáris szervezetek működését. „Ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is” – mondta, és kiemelte: először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. Ilyen tempójú átalakulásnál természetes, ha viták merülnek fel.
A magyar kormányfő többször hangsúlyozta: az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás. Lapunk kérdésére kifejtette, csak az alkotmány január 1-jei életbelépését elősegítő rendelkezéseket kifogásolta a bizottság. Ezek orvoslására a kormány készen áll. A bizottság keddi közleménye szerint azonban a kötelezettségszegési eljárást megindító levél nemcsak az MNB-törvény vonatkozásában, hanem az új alkotmányt illetően is aggályokat fogalmaz meg. A bírák nyugdíjkorhatárát is szabályozza az alkotmány. Orbán Viktor szerint azonban csak egyetlen vitapont maradt a magyar kabinet és a bizottság között, amely a jegybank elnöke és a monetáris tanács tagjainak esküjére vonatkozik, aminek a kormányfő szerint „gazdasági súlya nincs”.
