Arató András az Autórádió Kft. pályázati anyagáról részletesen még nem beszélhet, csak peres félként, titoktartási kötelezettség mellett ismeri a művet, de ahogy fogalmazott, „megígéri, hogy abban a pillanatban, amint az lehetséges, bemutatja a nyilvánosságnak, hogy a Médiatanács szerint mivel is lehet ma a közvagyon egy részét elnyerni Magyarországon”.

Kiricsi Karola, a médiahatóság szóvivője szerint ez Arató András szubjektív álláspontja, amelyet lehetősége van jogorvoslati eljárás során a bíróság előtt is képviselni. A Médiatanács a pályázat során objektív bírálati szempontok és pontrendszer alapján megalapozott, objektív döntést hozott.

Lapunk hétfőn is kereste az Autórádió Kft. két tulajdonosát, Tamás Hajnalkát és Szerémi Nórát a cég óbudai, Bécsi úti székhelyén, ahol egy ügyvédi iroda működik, újra azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nem tartózkodnak ott, csak üzenetet tudnak átadni. Hétfőn újból üzentünk a két tulajdonosnak, hogy szeretnénk megszólaltatni őket, de most sem kaptunk választ. Ahogy korábban is jeleztük, a december végi döntés óta folyik a kutatás és a találgatás arról, hogy kik állhatnak az egymilliós törzstőkéjű cég és a rádiósszakmában majdnem teljesen ismeretlen két tulajdonos mögött.

Egyes hírek szerint az Autórádió mögött a Roxy Rádió korábbi vezetősége állhat. A Roxy visszatérésére utalhat, hogy Tamás Hajnalka korábban a Roxy Rádiót üzemeltető ukrán cég ügyvezetőjének, Alexander Skvortsovnak a jobbkeze volt.

A Roxy Rádió 2008-ban került ukrán érdekeltségbe, amikor a Jurij és Natalija Ljascsenko tulajdonában lévő Pilot Hungária Kft. vásárolta meg a céget. A Roxy tavaly februárban „némult el”, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2010 decemberében felmondta a szerződését, mert több mint 91 millió forintos műsor-szolgáltatási díjtartozást halmozott fel, a Roxy Rádió Kft. jelenleg felszámolás alatt áll. Az online cégadatok szerint a Roxy megvásárlásakor a Pilot két ukrán tulajdonosának „kézbesítési megbízotti cége” 2008. júniustól 2009. februárig egy ügyvédi iroda, amely a 1036 Budapest, Bécsi út 52–54. címen található. Vagyis pont ugyanott, ahol 2011 februárja óta az Autórádió Kft. székhelye van.

Egy ilyen budapesti zenei rádió beindítása és üzemeltetése éves szinten 240-250 millió forintba kerül, ez a szakértői becslés már tartalmazza a cég által vállalt 75 milliós koncessziós díjat is. Szakértőink szerint a mai magyar kereskedelmi rádiós piacon szinte lehetetlen az első két-három évben nyereséget produkálni, ezért a cégnek hosszú távon biztos pénzügyi háttérrel kell rendelkeznie, vagy idővel új tulajdonost, tőkét kell bevonnia.

A Fővárosi Törvényszék (korábbi nevén Fővárosi Bíróság – a szerk.) gazdasági kollégiuma ma tárgyalja első alkalommal a Klubrádió keresetét, amit a 92,9-es frekvenciáért indított. A Klubrádió a 2010-es választások előtt hiába pályázta és nyerte meg az üressé vált 92,9-es frekvenciát az akkori Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) döntése alapján, mert a választások után az ORTT jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mégsem kötött vele szerződést. Ezt a médiahatóság azzal indokolta, hogy a Klubrádió nem mondott le az általa már használt frekvencia sugárzási jogáról, egy tulajdonos pedig nem üzemeltethet két rá diót ugyanabban a vételkörzetben. Ezzel szemben a Klubrádió azzal érvel: már a pályázati anyagában leszögezte, hogy mielőtt megkezdi a 92,9-es hullámhosszon a sugárzást, a 95,3-ason befejezi az adást.