A főpolgármester szerint fogy az idő, és csak akkor menekül meg a BKV, ha gyors megegyezés születik a kormánnyal – ezt nyilatkozta Tarlós István a múlt héten. A fővárosi közlekedési cég megmentése érdekében szerinte gyors egyeztetésre van szükség, ám a kormány – például a befagyasztott támogatások folyósítása helyett – a hatályos szabályok szerint más utat is választhat.

Egy tavaly elfogadott – az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény szerint egészen a jövő év végéig alkalmazandó – alkotmánymódosítás alapján „helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő átadásáról törvény rendelkezhet”. Ennek alapján államosították a megyei önkormányzatok szinte valamennyi, illetve Esztergom város egyes intézményeit.

Semmi nem akadályozhatja meg tehát a kormányt abban, hogy a főváros tulajdonában levő közlekedési céget is egyszerűen állami kézbe vegye. Ezzel persze a BKV üzemeltetésével kapcsolatos összes kockázatot – és a hitelállományt is – a nyakába venné, de a megyék és Esztergom esetében a kabinet ugyanezt vállalta, miközben kevés szó esik arról, hogy a többletforrásokat miként teremtik majd elő.

A hatályos alaptörvény szerint egyébként „a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja”. Elvileg tehát ez sem garantálná a helyhatóságok tulajdonhoz való feltétlen jogát, szemben a korábbi alkotmánnyal, amely egyértelműen leszögezte, hogy az állam „tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát”.

A kabinet tehát – legalább 2013 végéig bizonyosan – nagyjából saját tetszése szerint rendelkezhet a helyhatóságok javai felett.

A kormány a BKV csődje esetén ugyanakkor akár veszélyhelyzetet is hirdethet, hiszen a fővárosi közösségi közlekedés leállása „olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását (…) olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja”, amely rendkívüli intézkedéseket követelhet meg. Ebben az esetben pedig a katasztrófavédelmi törvény szerint a „gazdálkodó szervezet működése rendeletben (…) a magyar állam felügyelete alá vonható”.

Vagyis átmenetileg e rendelkezés alapján is államosíthatnák a BKV-t. Emellett polgári védelmi szolgálatra kötelezhetnék a buszsofőröket, illetve a járművek karbantartását végző személyeket, akik így a sztrájkjogukat sem gyakorolhatnák.

Az egészségügyi törvénynek a víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvénnyel egy csomagban elfogadtatott módosítása más megoldási lehetőséget is sejtet. Aszerint minden esetben egészségügyi válsághelyzetet lehet hirdetni, ha – például a rosszul fizetett orvosok tömeges külföldre távozása miatt – „az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság” alakul ki. Ilyenkor „bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére” ki lehet rendelni.

Ettől kezdve kizárólag a jogalkotó fantáziáján múlik, hogy a BKV csődhelyzete – esetleg a közlekedési dolgozók munkabeszüntetése – esetére milyen szabályozást találnak ki. Jogszabályba lehet foglalni például a tömegközlekedési válsághelyzetet, amikor más busztársaságokat – és járművezetőket – köteleznének a szolgáltatás biztosítására. Vagyis Volán-társaságok vagy kisebb magáncégek kapacitását vehetnék igénybe, esetleg bizonyos átalánydíj kilátásba helyezése mellett.