„Ha egy fiatal párt éppen frissen learatott sikerei – a december 23-án tartott tüntetés ezek közül való – közepette mutat aggasztó válságtüneteket és a bomlás jeleit, az elsőre talán meglepő. Jobban belegondolva azonban, a politikának épp azt a természetét mutatja meg, hogy a nem profi működés és a tisztázatlan stratégiai irány a sikerek okozta kihívások közepette előbb-utóbb válságos helyzetbe sodor egy szervezetet” – kommentálta az eseményeket lapunknak Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője.

A szakértő szerint az ökopártnak súlyos problémái vannak döntéshozatali mechanizmusával.

„A bázisdemokratikus működés egy kisebb szervezetet is kihívások elé állít, de egy nagyobb és magasabb fordulatszámon pörgő párt esetében csak frusztráció forrása lehet. Az LMP az utóbbi időben ezer fokon égett – aminek pozitív nyoma van támogatottságán –, de épp ezért érte el tűrésküszöbét a szervezet, és ütközött ki a rendszerszintű diszfunkcionalitás. De egy közhellyel élve: a válság egyben lehetőséget is jelent. A közelgő kongresszus alkalmat teremt arra, hogy az LMP hatékonyabb, gyorsabb döntéshozatali mechanizmusra álljon át” – mutatott Magyar Kornélia, aki szerint Schiffer András hirtelen lemondása részben a fent részletezett szervezeti hiányosságokból következik, egyszersmind a szövetségi politikát illető nézetkülönbségekből is.

„A fordulatot nem lehet Kaufer Virág és Scheiring Gábor közelmúltbeli lemondása, viszszavonulása nélkül értelmezni. Feltűnő, hogy először kettejüknél szakadt el a cérna, azoknál, akiknek jelentős szerepük volt a sikeres parlamenti obstrukcióban, majd az utcai tiltakozásban, de ezek célja és kifutása kérdőjeleket kapott. Mit kezdjenek az akciókra bejelentkező szocialistákkal és a Demokratikus Koalícióval? A nem tisztázott stratégia értelmetlenné tehette e szereplőknek, hogy nap nap után odategyék magukat” – véli Magyar, aki szerint „abban a szövetségkötéstől való elzárkózás híveinek valószínűleg igazuk van, hogy a többi ellenzéki párttal való szorosabb kapcsolat a különbségeket is elhomályosítja.

Ráadásul az Ipsos decemberi mérése szerint furcsán felemás viszony van az LMP és az MSZP szavazói között: míg előbbiek idegenkednek a szocialistáktól, és csak töredékük lenne hajlandó az MSZP-re szavazni (mindössze öt százalék), addig az MSZP választóinak csak egy kis része (két százalék) utasítja el az LMP-t, és 16 százalékuk még szavazna is az ökopártra.

Egyfelől van tehát egy belső, szavazói nyomás – hogy ne szövetkezzenek a szocialistákkal –, másfelől van egy külső nyomás, amely azt mondja, hogy csak együtt lehet a Fideszt leváltani. Ám a barátságtalan kommunikációnak nyilván vannak fokozatai: a rideg elutasítás és a boldog összeborulás között sok árnyalat van. Meg kell találniuk azt a hangszínt, amely nem kérdőjelezi meg szavazóik identitásának alapját, ugyanakkor nem vágja el véglegesen annak lehetőségét, hogy ha 2014-ben egyedül reálisan nem megy, akkor legyenek érdemi szövetségesek – mondta Magyar Kornélia.

Sikeres akcióban FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS