Mi szerepel a Gripen-szerződésben?
Mint arról lapunk nemrég beszámolt: a kormány kezdeményezte a svéd vadászgépek lízingeléséről szóló szerződés módosítását és a futamidő tíz évvel történő meghosszabbítását. Korábban a parlamenti pártok szakpolitikusait a tárcavezetés tájékoztatta a megállapodás részleteiről, az LMP és a Demokratikus Koalíció képviselői (Dorosz Dávid és Vadai Ágnes) viszont jelezték igényüket az eredeti, angol nyelvű szerződéstervezetbe való betekintésre is. A HM most lapunknak azt mondta: Hende Csaba honvédelmi miniszter kezdeményezi a svéd félnél, hogy az érintett, C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező képviselők (akik erre igényüket jelezték) számára lehetőség nyíljon az eredeti szerződésbe való betekintésre.
Azt tehát, hogy pontosan mi szerepel a megállapodásban, egyelőre nem tudni. A szaktárca ugyanakkor azt állítja, hogy a magyar fél jól jár a módosítással, a futamidő meghosszabbításával szerintük 63 milliárd forintot takarítanak meg. Kérdés azonban, hogy a skandinávok miért vállalják, hogy tíz évvel meghosszabbítsák és ezzel lassítsák a számla kiegyenlítését. Különösen úgy, hogy a fizetendő összeg mértékén nem változtatnak, s így számukra az üzlet – legalábbis ha nem szerepel benne plusz-ellentételezés – nem kimondottan előnyös. Igaz, a svéd kormány még csak a napokban dönt a megállapodás jóváhagyásáról, így az nem tekinthető lezártnak.
A szaktárca lapunknak azt állította: a svéd fél nem támasztott feltételeket, számára jelentős „regionális érdekek fűződnek a magyar Gripen-flotta folytatólagos működtetéséhez”, így maguk is megegyezésre törekedtek. „A svéd fél ugyanakkor belátta azt is, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben indokolt a fizetési konstrukció módosítása”, teszi hozzá a HM. A honvédelmi vezetés szerint sikerült elérni, hogy a bérleti díj a megnövelt futamidő teljes hosszára is változatlan maradjon, vagyis a terhek összességében nem növekszenek, viszont arányosabban oszlanak el. A spórolás döntő hányada a futamidő második tíz éve alatt jelentkezik majd, mivel – a szerződés aláírása esetén – ebben az időszakban a jelenleginél lényegesen kedvezőbb kondíciókkal fogjuk finanszírozni a logisztikai és kiképzési szolgáltatásokat.
Kérdésünkre a tárca egyértelművé tette: a gépeket az aláírást követően a magyar állam saját döntése alapján bármikor tulajdonba vehetné, de nem teszi. Álláspontjuk szerint ugyanis az önálló logisztika létrehozása túlzottan drága lenne, ezért 2016 után is a svéd rendszerre és kiszolgálásra támaszkodnak. Vagyis a svédeknek egy dologban mindenképpen előnyös a módosítás: a szerződés 2016-os eredeti lejárata után még tíz éven át biztosítják a flotta kiszolgálását. Arra a kérdésünkre, hogy a megspórolt milliárdokat mire költik, a honvédelmi tárca nem kívánt válaszolni. Azt viszont leszögezték: nem tervezik a jövőben újabb gépek vásárlását vagy lízingelését.
A Népszabadság megkereste az ügyben illetékes Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséget is. Az FXM illetékese, Sofia Karlberg egyelőre, a svéd kormány döntésééig nem kívánta kommentálni a szerződésmódosítást és annak tartalmát sem. A skandináv kabinet várhatóan két héten belül dönt az ügyben.
