Egyházakat vizsgáló bizottság
Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke hétfőn közölte, hogy az akadémiai testületnek Hámori József a vezetője, tagjai pedig: Balogh Margit történész, Gaál Botond, a debreceni református egyetem tanára, Hamza Gábor jogtudós, Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Sólyom Jenő akadémikus és Tóth Ágnes történész.
Túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyikük a vallástudomány terén szerzett nevet magának. Hámori József nyilván remek agykutató, és annak idején kulturális miniszterként elvileg az egyházpolitikát is felügyelte, de a téma szakértőjének ettől még nem mernénk nevezni. Ahogyan például Tóth Ágnest, az MTA kisebbségkutató intézetének igazgatóját sem.
Bár Sólyom Jenő korábban rangos világi tisztséget töltött be a déli evangélikus egyházkerületben, kutatási területe és elismertsége a fizikához (konkrétan a szilárdtestfizikához) köti.
Talán az Akadémia is úgy ítélte meg, hogy nem árt erősíteni a szakértői vonalat. A KDNP-s politikus bejelentéséhez képest a bizottság két fővel gyarapszik: Török Péter szociológussal, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatójával és Máté-Tóth András teológussal, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetőjével. Mindketten régóta foglalkoznak egyházak és vallások kutatásával. (Más kérdés, hogy olyan személy, aki kifejezetten a nem keresztény, keleti vallások szakértőjének számítana, továbbra sincs a testületben.) A bizottságnak az a feladata, hogy megvizsgálja, az adott vallási szervezet – a törvényben leírt szempontok alapján – egyháznak minősül-e. Jelen esetben olyan vallási közösségekről van szó, amelyek tavaly december 20-ig bejelentették igényüket. Számuk meghaladja a nyolcvanat. Az MTA korábbi közleménye szerint azonban hozzájuk csak az a mintegy harminc kérelem jutott el, amely megfelelt a formai követelményeknek. Lukács Tamás ezzel szemben állítja, hogy ő valamennyit átadta az Akadémiának. (További furcsaság, hogy a jogalkotó az előző, tavaly nyáron elfogadott egyházi törvényre hivatkozik: arra, amelyet az Alkotmánybíróság még a hatálybalépése előtt megsemmisített.)
Az Akadémia a tervek szerint február 3-ig kialakítja álláspontját a kérelmekről. Az MTA szakvéleményét figyelembe véve a parlament vallásügyi bizottsága, végső soron pedig az Országgyűlés hozza meg a döntést. Az elutasított vallási közösségek egyesületként lesznek kénytelenek folytatni tevékenységüket. (Cz. G.)