Az állami intézmények havonta a meghatározott keretük egytizenketted részét kapják meg, az MTI esetében ez azt jelenti, hogy a felére csökkentett támogatás, hozzávetőlegesen százmillió forint, a fix működési költségek mellett nem elegendő a januári bérek kifizetésére, hacsak a Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ki nem segíti az intézményt.

Az MTI vezetői egyelőre nem nyilatkoznak

Az MTI vezetése nem kívánt nyilatkozni a problémáról, Belénessy Csaba vezérigazgató a költségvetésük radikális csökkentéséről korábban annyit mondott, hogy „az intézmény jelenlegi feladataihoz, létszámához éves szinten minimum 2,5 milliárd forintra van szükség”. A közmédiumok pénzének túlnyomó többségével gazdálkodó MTVA kommunikációs igazgatója pedig szerdán megküldött kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszolt.

Lapunk információi szerint az MTI büdzséjének radikális megnyírása mögött a közmédián belüli hatalmi harcok állnak. Az új közmédiarendszer kialakításakor a korábbi négy közszolgálati intézmény – MTV, Duna TV, Magyar Rádió és MTI – dolgozóit és vagyonát az MTVA-ba vonták össze. A korábbi médiumok pedig csontvázintézményekké, ötven főnél kevesebbet foglalkoztató társaságokká zsugorodtak, amelyek lényegében a saját műsorstruktúrájukat állítják össze, és ehhez megrendelik a produkciókat a médiaszolgáltatási alaptól. Ehhez a feladatukhoz mérték a költségvetésüket is, éves szinten hozzávetőleg félmilliárd forinttal gazdálkodhatnak, ez 40-50 dolgozójuk bérét fedezi. Ebből a szisztémából kizárólag az MTI lóg ki, mert oda csoportosították a közmédiumok hírgyártását, az úgynevezett Hírcentrumot, a közös internetes portál, a Hirado.hu szerkesztőségének vezetését, és létrehoztak egy stratégiai tartalomfejlesztő részleget is. Az MTI a Hírcentrum miatt stratégiai fontosságú intézmény maradt, amely befolyásában vetélkedik az idén 69 milliárd forinttal és a tavalyi 900 fős kirúgás után is 2300 dolgozót foglalkoztató médiaszolgáltatási alappal.

A közmédiumok vezető köreiből származó információink szerint nem lehet harmonikusnak nevezni a két vezérigazgató, Böröcz István (MTVA) és Belénessy Csaba (MTI) kapcsolatát. Hónapok óta vita van a két intézmény között például arról, hogy hová tartozzanak a vidéki és a külföldi tudósítók vagy éppen a megrendelői és hírkiadási joggal rendelkező szerkesztők, akiknek a feladatai közé tartozik a közmédiumok hírfolyamának összehangolása.

Állandó feszültség forrása az is, hogy miközben az MTI-s Hírcentrum vezetése felel szakmailag az összes közszolgálati híradóért, addig azokat a médiaszolgáltatási alaphoz tartozó szerkesztők és riporterek készítik el. A Lomnici Zoltán egykori főbíró kiretusálása miatt kirobbant botrány is rávilágított erre a folyamatos konfliktusokat generáló és tisztázatlan felelősségi viszonyokat magában rejtő munkamegosztásra. A Lomnici-ügyben lefolytatott vizsgálatok sem tudták kideríteni, hogy végül is ki adott utasítást a volt főbíró kiretusálására, az egyre dagadó botrány miatt azonban kirúgták a Hírcentrum vezetőjét, figyelmeztették egyik helyettesét, a médiaszolgáltatási alapnál leváltották a hírfőszerkesztőt, és figyelmezetésben részesítettek egy szerkesztőt, egy riportert és egy vágót.

Az egyre tarthatatlanabb helyzet miatt a múlt héten létrehoztak egy hírbizottságot, amelynek az a feladata, hogy 45 napon belül analizálja, értékelje a hír- és hírháttérterület működési folyamatait és szabályozási rendszerét. Elképzelhető, hogy a hírbizottság javaslatai alapján átszervezik majd a hírcentrumot és a médiaszolgáltatási alap hírfőszerkesztőségét is.