Ugyanakkor azt is elismerte, az ügynek nem pusztán jogi, politikai oldala is van. A Gál Kinga fideszes EP-képviselő által vezetett, kicsit néha kaotikus, de élénk vitában a pártcsaládok mentén igen eltérő volt a képviselők véleménye a magyar ügyről és annak kezeléséről. A polémia alapvetően arról szólt, mennyire lehet politikai választ adni az unió látókörében eddig jobbára jogi problémaként megjelenő magyar ügycsomagra.

Az igazgató az igazságügyi reformmal kapcsolatos aggályokról beszélt, amelynek ügyében tavaly decemberben Viviane Reding igazságügyi biztos is kifejezte aggályait Navracsics Tibor miniszternek. Le Bail tulajdonképpen ezeket az aggályokat ismételte el újra: a bírák és ügyészek nyugdíjaztatása ügyét a munkahelyi diszkriminációról szóló irányelvvel kapcsolatban vizsgálja. Az Országos Bírósági Hivatallal kapcsolatban azt tartják aggodalmasnak, hogy túl nagy hatalom koncentrálódik a hivatal vezetőjének kezében. A Legfelsőbb Bíróság elnökének leváltását is kifogásolják. A harmadik ügy az adatvédelmi hatóság létrehozása, s az adatvédelmi biztos mandátumának megszakítása. Le Bail megerősítette: a jogi szolgálatok jövő hétre befejezik az elemzéseket, így kedden a biztosok ülésén döntést hozhatnak ezekben a következő lépésekről.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az ülésen jelezte: a gondok rendszerjellegűek, Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen. Gál Kinga – kilépve a levezető elnök szerepéből – közölte: mindenki tudta Magyarországon, hogy új alkotmány kell. Elismerte: lehetnek tévedések, és ezeket ki kell javítani. Utolsó felszólalóként Szájer József fi deszes EP-képviselő közölte: „a kétharmadot nem lottón nyertük”. Kifejtette: a szocialista vezetés után az ország az összeomlás szélére került, nem volt közbiztonság, paramilitáris egységek járták az utcákat, ezért kellett valójában új államot létrehozni. Úgy tudjuk, a bizottság szerdai ülésén is szóba került a szerződés 7. cikkének alkalmazása (ezt ugyanis a bizottság is elindíthatja), de végül úgy döntöttek, egyelőre a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokra koncentrálnak. Értesüléseink szerint a biztosok egyrészt a jogi szolgálatok véleményére várnak, másrészt több és meggyőzőbb bizonyítékot várnak azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon valóban állandósulnak a jogsértések, veszélyben a demokrácia. A bizottság a tagállamoktól is erőteljesebb nyilatkozatokat várna ahhoz, hogy bátrabban lépjen fel a magyar kormánynyal szemben. „Szeretnénk tudni, mit gondol Németország, Nagy-Britannia és a többiek”, fogalmazott bizottsági forrásunk.

Strasbourg is aggódik

Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket. Emellett a strasbourgi szervezetben súlyos aggodalmakat váltottak ki az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó budapesti döntések – derül ki az ET emberi jogi biztosának leveléből.

Thomas Hammarberg biztos Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében azt írja, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló új magyar törvény nagy számban foszt meg vallási felekezeteket az egyházi jogállástól. A magyar külügyminiszter válaszlevelében ugyan igyekezett megnyugtatni a strasbourgi székhelyű összeurópai szervezet tisztségviselőjét, hogy a törvény nem sérti a szabad vallásgyakorlás jogát, Hammarberg továbbra is aggódik amiatt, hogy Magyarországon a jövőben a parlament fog dönteni a felekezetek elismeréséről. Szerinte a politikai testületeknek nem feladatuk a vallásos hit legitimációját mérlegelni, ez nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével – szögezi le az ET emberi jogi biztosa. A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet ettől eltekintve is aggódik a demokratikus elvek magyarországi állapota miatt, és segítséget ajánl az új alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények jogi áttekintéséhez. Az ajánlást Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára fogalmazta meg az ugyancsak Martonyi János külügyminiszterhez címzett levelében. Jagland az ET égisze alatt működő velencei bizottsághoz „küldi” Magyarországot, mert úgy véli, ez az a szervezet, amely objektív módon s nagy szakmai tapasztalat birtokában tud véleményt mondani az alaptörvény vitatott passzusairól. (S. A.)