A közigazgatási és igazságügyi tárca tervezete szerint Cigánd valóban nem lesz járási székhely. A Szabó Erika közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár által jegyzett felhívás azonban hagy még némi reményt. „Abban az esetben, amennyiben egy település a javaslatban meghatározott járástól eltérő járáshoz kíván tartozni, kérjük, hogy a javaslatot a település polgármestere küldje meg részünkre” – olvasható a kormány hivatalos honlapján.

– A miniszterelnök nemrég méltatta Sopron hűségét egy ünnepségen, amiért az 1921-es népszavazáson nem Ausztriához, hanem Magyarországhoz csatlakozott. Ha ma újra megkérdeznék a soproniakat, nemigen lenne kérdés, melyik országot választanák – ezt mondja Barati Attila, Pácin polgármestere, aki szerint a trianoni döntéssel Szlovákiához csatolt harminchat észak-bodrogközi település fejlettségét látva talán az innenső oldalon maradt, a határ, a Tisza és a Bodrog háromszögébe eső falvak lakói se sokáig vakarnák a fejüket, ha ma megkérdeznék őket, hová akarnak tartozni. Persze mindjárt hozzáteszi, hogy nem eszik olyan forrón a kását, nem lehet ide-oda ugrálni egyik és másik ország között, s a keserű mondatokat is leginkább a kilátástalanság szülte.

– A százötvennyolc hazai kistérség között a bodrogközi az utolsó előtti helyen kullog a fejlettséget, az itt élők életszínvonalát, a munkalehetőségeket s az egyéb szociális mutatókat tekintve. Egy ilyen térségtől még azt a jogot is elvenni, hogy önálló járásként döntsön a saját sorsáról s jusson fejlesztési lehetőségekhez, több mint méltatlanság – mondja a pácini polgármester.

Ha Sátoraljaújhely vagy Sárospatak lesz a járásközpont, az azt jelenti, hogy a legszegényebb borsodi kistérségben élők egy részének – például a zemplénagárdiaknak vagy a ricseieknek akár 110 kilométert is meg kell tenniük, ha el akarnak intézni valamit. Barati Attila szerint az eddigi kormányok mindig csak ígérgették a térség sorsának javítását, de mire Budapestről a Bodrogközbe gurultak a forintok, rendre elkoptak.

A térség polgármesterei szerint kihasználták őket az előző kormányok idején is, amikor a cigándi árapasztó vésztározó tervezéséhez meg kellett győzniük az embereket, hogy adják oda a földjeiket, cserébe majd jóléti beruházásokat kapnak. A nagy csinnadrattával beharangozott, Pácin és Cigánd között megépítendő útnak még egyetlen kilométere sem készült el, s nem lett semmi a szennyvíz- és csatornafejlesztésekből sem.

– Az itteniek a saját bőrükön tapasztalták, hogy csak magukra számíthatnak: ezért is fogott össze a kistérség tizenhét települése, s indult közösen pályázatokon, működtetett együtt egészségügyi, oktatási intézményeket. Ha szétcincálnak minket, s nem mi irányítjuk a sorsunkat, az eddigi erőfeszítések is kútba esnek – mondja Oláh Krisztián, a háromezer lelkes Cigánd polgármestere. Már csak azért sem értik, miért nem lehetnek önálló járás, mert a négy-ötezres, a bodrogközinél háromszor kisebb gönci kistérség tudomásuk szerint megkapja ezt a jogot.

– Úgy tűnik, minket megint magunkra hagynak, s a fejünk felett döntenek a sorsunkról – teszi hozzá a cigándi faluvezető.

„Járásbalhé” volt Edelényben is, bár Molnár Oszkár polgármester szerint ez inkább vihar egy pohár vízben, mintsem komoly ügy. Felvetődött ugyanis, hogy a tizenegyezres lélekszámú város helyett a négyezres lakosú Szendrő is lehetne járásközpont.

– Állítólag edelényi fideszes képviselők akartak politikailag „lenullázni” azzal, hogy elterjesztették: az én személyem miatt nem lesz Edelény járásközpont – mondja a város vezetője, a Fideszből az elhíresült „kalapácsos” kijelentése miatt kiebrudalt, majd a legutóbbi választáson immár független jelöltként mandátumot szerző országgyűlési képviselő. Szavai szerint néhány napja a parlamentben maga Navracsics Tibor nyugtatta meg, hogy nincs oka aggódni Edelénynek.

Ezt Molnár Oszkár biztatónak értékelte, bár – mint tudósítónknak óvatosan hozzátette – a politikában semmire sem lehet mérget venni, s látott ő már „kórén varnyút”. Daher Pierre fideszes országgyűlési képviselő, az edelényi kórház vezetője, Molnár Oszkár politikai ellenfele a napokban a Boon.hu portálnak azonban úgy nyilatkozott: december 14-én Demeter Ervin kormánymegbízott hívta, hogy döntenie kell, Edelényben vagy Szendrőben legyen-e a járási székhely. Ő ekkor másnapig kért haladékot, majd 15-én közölte döntését a kormánymegbízottal, hogy a járás központja Edelény legyen, mert meg kell őrizni a város központi szerepét. A járások kialakításáról szóló tervezet szerint pedig Edelény valóban nyert.

Daher Pierre elmondása szerint a kormány maximálisan figyelembe vette a terület képviselőjének véleményét ebben a kérdésben, és hozzátette még: Tállai András belügyminisztériumi államtitkár köszönetet is mondott neki azért a lobbitevékenységért, amit Edelény érdekében kifejtett. A képviselő úgy látja, infrastrukturális szempontból Szendrő talán megfelelőbb választás lett volna, ám a járási székhely kialakításának feltételeit a kormány pénzzel is segíti megteremteni.