Hagyó Miklós bűnszervezetben?

Bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese és 14 társa ellen.

Hagyó a vád szerint létrehozója és irányítója volt annak a bűnszervezetnek, amely működése alatt, 2007 januárja és 2008 augusztusa között úgy másfél milliárd forint kárt okozott a BKV-nak. Az ügyészek szerint Hagyó a közlekedési vállalatra kifizető helyként tekintett, amelynek felhasználásával fedezhette azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy az önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ehhez politikai, gazdasági, baráti szívességek keretében olyan kommunikációs, reklám-, marketing- és tanácsadói szerződésekmegkötésére utasította a BKV vezetőit, amelyek „az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre”.

Hagyó terhére róják továbbá, hogy 2008márciusábanhivatalihelyzetével visszaélve évi 15 millió forint átadására utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját. „Kérésének” nyomatékot adva közölte vele, hogy ha nem kapja meg a kért öszszeget, előveszi azt a valótlan tartalmú teljesítményigazolást, amelyet Balogh állított ki a BKV egyik partnere, a HÉV finoman szólva is silány minőségű utastájékoztató rendszerét szállító C. C. Soft Kft. számára, és tönkreteszi a megbízott vezérigazgatót. Az ügy pikantériája, hogy anno Balogh Hagyó kifejezett utasítására volt csak hajlandó aláírni a dokumentumot. A főpolgármester-helyettes 2008-ban és 2009-ben is megkapta Baloghtól a kikényszerített 15-15 millió forintját, ezért őt az ügyészség hivatali visszaéléssel és hivatalos személyként elkövetett zsarolással is vádolja.

A szövevényes ügy nyomozása eredetileg a BRFK gazdaságvédelmi osztályán indult, és csak Hagyó „képbe kerülése után” vette át a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal. A nyomozás kezdetétől a vádemelésig összesen 50 gazdasági társaság 65, a BKV-val kötött szerződését vizsgálták. A vádirat benyújtásáig 31 cég 41 szerződésével kapcsolatban vetődött fel valamilyen bűncselekmény gyanúja.

Bebizonyosodott – derül ki az ügy vádiratából –, hogy nemcsak Hagyó, hanem az utasítási joggal nem is rendelkező Mesterházy Ernő, Hagyó politikai főtanácsadója adott ki olyan utasításokat, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettségük megszegésére kényszerítette a BKV vezetőit. A vád szerint a vállalat és a PQS-Plural Kft. között takarítási munkálatokra létrejött szerződésreMesterházy vette rá a BKV-t. Hamar kiderült, hogy a protezsált cég maga képtelen elvégezni a munkát, ezért megkeresték a BKV-nál addig takarító Renomé Kft.-t, hogy kössenek konzorciumi szerződést. Végül a BKV – Mesterházy utasítására – az így létrejött konzorciummal kötött szerződést.

A vádlottak közt van Antal Attila volt BKV-vezérigazgató, Regőczi Miklós, a BKV Zrt. volt vezérigazgató-helyettese, Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezető, valamint Lelovics Ottó és Horváth Éva, Hagyó volt sajtósai. Őket, különböző ügyletek kapcsán azzal vádolják, hogy annak ellenére írtak alá teljesítésigazolásokat és járultak hozzá ezzel jogtalan kifizetésekhez, hogy tudták, azok mögött nincs valós teljesítés, illetve, hogy az elvégzett munkák szükségtelenek a BKV számára, esetleg nem megfelelő minőségűek. Regőczi és Zelenák a felelős a vádhatóság szerint azért, hogy Horváth Éva számára fiktív jelenléti ívek alapján úgy fizettek munkabért, prémiumot és más juttatásokat (összesen mintegy 24,6 millió forintot), hogy ő közben nem is a BKV-nál, hanem a városházán, Hagyó mellett dolgozott.

Antal Attila és Balogh Zsolt együtt közel 140 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a BKV-nak az általuk aláírt menedzserszerződésekkel, amelyek alapján a társaságtól elbocsátottaknak magas összeg, 12 havi végkielégítés mellett, három-négyhavi bérnek megfelelő összeget fizettek ki titoktartási kötelezettségük ellentételezéseként.

Vádat emelt az ügyészség egyidejűleg a még BKV-ügyek nyomozása kezdetén meggyanúsított volt személyzeti vezető, Szalainé Szilágyi Eleonóra ellen is, aki egyéb jutalom és végkielégítés címén összesen 86,2 millió forintot kapott, noha erre a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapítása szerint nem is volt jogosult.

Megszüntette ugyanakkor az ügyészség az eljárást a nyomozás korábbi szakaszában gyanúsítottként kihallgatott Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó ellen. Csapó vízilabda iskolájának támogatásához kérte Hagyóék segítségét. Mivel az önkormányzati cégek szponzori tevékenységet nem végezhetnek, Lelovics javaslatára Regőczi rábírta Antal Attila vezérigazgatót, hogy bújtatott vállalkozási, valójában támogatási szerződést kössön Csapó cégével. Ezen a címen a Csapó Bt. 2,85 millió forintot kapott a BKV-tól. Tekintettel arra, hogy Csapó cége a vízilabda iskolában a részére átadott reklámokat szerződés szerint kihelyezte, az ügyészség nem látta bizonyítottnak, hogy Csapónak „vagyoni hátrány okozási szándéka lett volna”, ezért szüntették meg vele szemben az eljárást.

Mivel az ügy „kiemelt ügynek” minősül, az eljárást a Fővárosi Törvényszéknek (régi nevén: Fővárosi Bíróság) soron kívül kell lefolytatnia.

Hagyó Miklós a csúcson
Hagyó Miklós a csúcson
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.