Akár kohéziós támogatásokat is bukhatunk
A testület által górcső alá vett másik négy állam, Belgium, Ciprus, Lengyelország és Málta a testület véleménye szerint viszont elegendő erőfeszítést tett. (Az unió által előírt hiánycélt ezeknek az országoknak kellett 2011-re, illetve 2012-re elérni.) A bizottság ezért magasabb szintre emeli a kérdést, és azt javasolja a tanácsnak: ismerje el, hogy Magyarország nem tett eleget, hogy fenntartható módon, az uniós előírásnak megfelelően három százalék alá vigye a költségvetési hiányt.
Erről a pénzügyminiszterek tanácsának legközelebbi, január 24-i ülésén dönthetnek. Az Európai Bizottság meglebegtette annak a lehetőségét, hogy 2013 januárjától felfüggesztik a kohéziós alapokból származó támogatások egészének vagy egy részének utalását. Szakértők szerint ennek mértéke a magyar GDP akár 1,7 százalékát is elérheti. De első körben valószínűleg ismét ajánlásokat fogalmaznak meg Magyarországnak.
Úgy tudjuk, hogy az ügyben teljes volt az egyetértés az EU-biztosok körében, ahogy abban is, hogy egy éven belül felfüggeszthetők legyenek a kohéziós források. A bizottság emlékeztet rá: ez az első alkalom, hogy a „hatos csomagnak” is nevezett új eszközeit latba veti a pénzügyi stabilitás érdekében.
– Nem fenntartható a hiánycél a magyar intézkedések ellenére – indokolta Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szerdai sajtótájékoztatóján, miért emeli egy szinttel feljebb a bizottság Magyarország ügyét. Magyarázatában a testület alelnöke elmondta: bár Magyarország az idén 3,5 százalékos költségvetési többletet tud elkönyvelni, ezt csak az egyszeri bevételek miatt tudja megtenni. Kiemelte a nyugdíjpénztári vagyon elnyelését, amely GDP-arányosan több mint kilenc százalékot tesz ki a biztos szerint. – E nélkül hatszázalékos lenne a hiány. Ezt nem tekinthetjük fenntartható korrekciónak – közöle a finn biztos. Ezt alátámasztandó, Rehn kiemelte: 2012-ben már majdnem három százalék fölé emelkedne a hiány. Hogy ez nem történik meg, a brüsszeli testület előrejelzései szerint az ágazati adóknak köszönhető, amelyek a GDP csaknem egy százalékát adják. És bár a bizottság – a Budapest által időközben átadott információk alapján – őszi előrejelzéséhez (3,7 százalék) képest valamelyest kedvezőbb deficitet prognosztizál a következő esztendőre, ez még mindig a megengedett határ felett van 3,25 százalékkal.
Olli Rehn hangsúlyozta: a probléma nem új, és nemcsak a mostani kabinet hibája, hanem különböző politikai színezetű kormányok lépéseinek következménye. Jelezte: a magyar polgárok érdeke, hogy az ország pénzügyei rendben legyenek, hiszen a fenntartható államháztartás elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a Magyarország iránti bizalom megerősítéséhez. Rehn emlékeztetett arra is, hogy 23 tagállammal szemben zajlik túlzottdeficit-eljárás.
Rehn kitért rá, hogy a jövő héten informális előzetes tárgyalások keretében találkozik Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel, hogy megbeszéljék, milyen feltételekkel indulhatnak meg a Magyarország hitelkérelméről szóló tárgyalások. Úgy tudjuk, hogy a pénzügyi biztos és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője kedden telefonon egyeztetett a magyar feltételekről. A bizottság egyébként nem lát ellentmondást aközött, hogy egyik kezével ad (hitel), a másikkal elvesz (kohéziós alapok esetleges felfüggesztése). Úgy értékelik, hogy a költségvetési hiánycél betartatása a pénzügyi stabilitás és az unió iránt érzett bizalom miatt (is) fontos, ami a hitelezők által támasztott érthető elvárás.
