Magyar Nemzeti Bank

Megszakadtak a tárgyalások tavaly december közepén – Olli Rehn pénzügyi EU-biztos személyes döntése alapján –az újabb készenléti hitel felvételéről az Európai Bizottság, az IMF és a magyar kormány között, mert a parlament a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét veszélyeztető törvények elfogadására készült. A tervezetet később több ponton módosították, de Brüsszel változatlanul aggódik a jegybank önállóságának esetleges csorbítása miatt.

Az MNB-nek a jelenlegi kettő helyett három alelnöke lehet, és személyükre a miniszterelnök tehet javaslatot az államfőnek. A jelölés joga eddig a jegybankelnököt illette meg, a változás tehát a korábbiakhoz képest beavatkozást jelenthet a jegybank működésébe. Ugyanakkor a monetáris tanács létszáma hétről kilenc főre bővül, és bár az új tagokat továbbra is a parlament választhatja meg, tényleges függetlenségük – legalábbis az Országgyűlés eddigi gyakorlatát ismerve – megkérdőjelezhető. Az új törvény értelmében a jegybanknál ismét igazgatóságot hoznak létre (ennek tagjai az elnök és az alelnökök), amely az MNB működésének irányításáért felel. A felügyelőbizottság elnökét és három tagját változatlanul a parlament választja, de a testületben helyet kap a pénzügyekért felelős miniszter képviselője, valamint az általa delegált szakértő is.

A kormány álláspontja szerintmindez a jegybank függetlenségének további megerősítését szolgálja. Olli Rehn azonban másként látja, és határozottan leszögezte: Magyarország bármiféle támogatásának előfeltétele a jegybank tényleges függetlenségének biztosítása.

Adatvédelmi biztos

Biztosítani kell a nemzeti adatvédelmi intézmények teljes függetlenségét, hogy azok pártatlanul és minden külső – kormányzati – befolyástól mentesen láthassák el feladataikat: egyértelműen ez következik az EU adatvédelmi irányelvéből. És az is, hogy az intézmény vezetőjét hivatali idejének lejárta előtt nem lehet elmozdítani. Magyarországon viszont tavaly december 31-ével az új alaptörvény megszüntette az adatvédelmi biztos intézményét, és helyébe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett, amelynek vezetőjét, Péterfalvi Attilát a miniszterelnök javaslata alapján kilenc évre a köztársasági elnök nevezte ki. Jóri András parlament által megválasztott adatvédelmi biztosnak mennie kellett, bár mandátuma 2014-ig szólt.

Mindez ellentétes az uniós normákkal – vélik Brüsszelben –, ezért Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa már tavaly decemberben levélben kért magyarázatot a közigazgatási és igazságügyi minisztertől. Ő igyekezett megnyugtatni az uniós szakpolitikust, hogy egy interjúban Jóri maga nyilatkozta: nem kíván az új hatóság vezetője lenne. Ez a válasz a biztost különösebben nem győzte meg.

Ami pedig az új hatóság függetlenségét illeti, korábban az Európai Bíróság Németországot azért marasztalta el, mert az adatvédelmi szervezetet egyes tartományokban állami ellenőrzés alá vonták. A verdikt indoka: az ilyen intézményeknek mentesnek kell lenniük bármilyen közvetett vagy közvetlen állami befolyástól.

Bíróságok

Az unió alapjogi biztosa aggályosnak találta azt is, hogy a magyar bírák nyugdíjkorhatárát radikálisan és felkészülési idő biztosítása nélkül csökkentették, majd két év múlva megint növelni fogják. A korábbi hetven év helyett rájuk is a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár érvényes, ami az idén 62 esztendő, majd tíz év alatt 65 évre nő. Az érintettek emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak, amire válaszul az új szabályozást az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalták, így ebben az ügyben az alkotmánybírák nem dönthetnek.

Reding ugyancsak szóvá tette, hogy a januártól Kúria néven működő Legfelsőbb Bíróság elnökét minden ésszerű ok nélkül, hivatali idejének lejárta előtt menesztették. Emellett kérdéseket tett fel az Országos Bírósági Hivatal elnökének – Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének – a kezében koncentrálódó túlzottan nagy hatalom miatt; mostantól kizárólag ő dönti el, hogy ki lehet bíró vagy bírósági vezető. Mindez uniós források szerint felveti a bírói függetlenség sérelmét, ami egy jogállamban elfogadhatatlan.

Az igazságügyi miniszter azzal érvelt: éppen az volt diszkriminatív, hogy a bírák – más foglalkoztatottakkal szemben – hetvenéves koruk betöltéséig ítélkezhettek. A bírói hivatal felállítása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a korábbinál hatékonyabb igazgatási megoldást kellett találni, míg a főbíró távozását a Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakításával indokolta.