'Vívjuk a csatát, aztán meglátjuk'
Aminiszterelnök arra sem reagált, hogy a bizottság pénzügyi biztosa, Ollie Rehn azt nyilatkozta: „a jegybanki függetlenségről szóló törvény módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programrólMagyarország és az Európai Unió között”.
A Parlament felsőházi terében Orbán Viktor arról beszélt, felvethető a kérdés, hogy „nincs-e fontosabb feladat ma, a súlyos európai válság közepette, mint egyetemet alapítani?” Válaszolt is: ha veszélyben a haza, akkor a magyar szellem egyetemek falait építi maga köré, és ott őrzi „a nemzeti nagyság és önazonosság látható és láthatatlan relikviáit”. Példaként a török hódítást és az ország három részre szakadását említette, és ennek kapcsán a Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetemet. Emellett a miniszterelnök az erős államot méltatta, mondván: „az európai válság arra késztet minket, hogy megerősítsük a magyar államot”. Egyetértés van abban, hogy a válság után az állam erősebb lesz, mint az elmúlt évtizedekben volt, és az állam megerősítésének egyik eszköze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Bár Orbán ezt nem említette, a kormányszóvivői iroda közleményben rea gált a Magyarország elleni esetleges kötelezettségszegési eljárás indításának lehetőségére. E közlemény leszögezi: Magyarország jogállam, és a kormány elkötelezett az egyetemes európai értékek mellett. Egyúttal elismeri a bizottságnak, „mint a szerződés őrének jogát arra, hogy az uniós jognak való megfelelést vizsgálja”. A magyar kormány mindenesetre megvárja „és alaposan megfontolja” a vizsgálat eredményét. A közlemény végül tudatja, hogy a kormány kész az Európai Bizottsággal a konzultációkra és a megoldások keresésére.
– Nincs alternatívája az EU–IMF-tárgyalásoknak – erősítette meg munkatársunknak egy kormányzati szereplő, hozzátéve, hogy „természetesen nem bármi áron”. Annak kapcsán, hogy a jegybanktörvény módosítása a hitelmegállapodás előfeltétele, a miniszterelnökhöz közelálló forrásunk azt mondta: a kormány azt várja, hogy az Európai Bizottság konkrétan jelölje meg, mely pontokat kifogásolja. Simor András fizetésének mérséklésére, ha ez szóba kerül, a magyar fél válasza az, hogy a litvánok közel 30 százalékkal mérsékelték az ottani jegybankelnök javadalmazását, és annak nem volt uniós következménye. A jegybanki harmadik alelnök, illetve a plusz két monetáris tanácstag kinevezése kapcsán pedig arra szeretnék figyelmeztetni az EU-t: a Gyurcsány-kormány idején a hasonló kinevezéseknek nem volt EU- vagy EKB-szankciójuk. Az MNB, illetve a PSZÁF lehetséges öszszevonására úgy reflektálnak: azt nem is a jegybanktörvény, hanem az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések tartalmazzák, és nem érintik a mostani elnök, Simor András mandátumát. A vonatkozó európai jogszabályok pedig csak azt tiltják, hogy a kinevezéskor fennálló kondíciók változzanak a jegybankelnökök esetén.
Munkatársunknak egy, az EU-jogot, és az IMF-tárgyalásokat is ismerő illetékes azt mondta: brüsszeli forrásból úgy értesültek, hogy az Európai Bizottság azért is napolta el egy héttel a Magyarországgal szembeni lehetséges kötelezettségszegési eljárás megindítását,mert nem készült el a pontos jogi szakvélemény a kifogásolt magyar jogi rendelkezésekről. A kormányközeli tanácsadók úgy látják: az EU, illetve a bizottság vélhetően magának ártana, ha végigvinné a kötelezettségszegési eljárást, és szankcionálná Magyarországot. Az illetékes európai bíróság vélhetően nem találná ezeket a jogi aggályokat megalapozottnak.
A kormány arra számított, hogy az EU gazdasági-pénzügyi kérdéseket társít az IMF-tárgyalásokhoz. Furcsállják a bírák korhatárügyének, illetve a „Jóri-kérdésnek” az összekapcsolását az IMF-tárgyalásokkal, ezt a zsarolás, a nyomásgyakorlás részének tekintik – fogalmazott egy vezető fideszes politikus. Szerinte a bírák esetén lehet ugyan a kor szerinti megkülönböztetésre hivatkozni, de jogilag ez nehezen állná meg a helyét. – Az Európai Bizottság részéről nem látják kristálytisztán, félreértik a helyzetet: ezért a magyar kormány azt próbálja elmagyarázni, hogy a 62 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár, és ez emelkedik később 65 évre, azaz nem negatív diszkriminációról van szó.
„Vívjuk a csatát, aztán meglátjuk” –fogalmazott egy kormányzati szereplő. Hozzátette: nem csinálna „kabinetkérdést abból”, hogy a bizottság elvárásának megfelelően korrigáljanak néhány pontot, ha bebizonyosodik feketén-fehéren, hogy a magyar jog sérti az EU-jogot.
A Jóri-ügy kapcsán információink szerint „kissé tehetetlen” a kormány. Az új alaptörvény és az abból következő sarkalatos törvény megszüntette az adatvédelmi ombudsman hivatalát, helyére január elsejétől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Nem az átalakítás ellenkezik az EU-s joggal, hanem az, hogy Jóri András nem tölthette ki a hivatalát. Viviane Reding december 12-én érkezett levelére Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter december 17-én válaszolt, úgy: Jóri András a törvény zárószavazása előtt egy, az Origónak adott interjúban maga mondta, nem akar az új hivatal vezetője lenni. „Egyrészt az Európai Bizottság későn jelezte, hogy aggályosnak tartja az eljárást. Másrészt már Péterfalvi Attila az adatvédelmi hatóság vezetője, ezt már nem lehet visszacsinálni” – mondta munkatársunknak egy KIM-tisztviselő.
Egy kormányzati szereplő, összegezve a kialakult helyzetet, azt a megállapítást tette: „Az Orbán Viktor által elképzelt gazdasági-pénzügyi pálya százszázalékosan végre lett hajtva a törvényalkotással, készen van. Ha az EU nem enged, a magyar kormány tíz százalékot engedhet, presztízsveszteség nélkül.”
