A jogalkotás paródiája
Kormánypárti politikusokon kívül kevesen vitatkoznának kijelentésével. A kétharmados jobboldal magatartása annál inkább is érthetetlen, mert az Alkotmánybíróság december közepén hasonló indokokra – lényegében a jogállamiságot felrúgó, eszement kapkodásra – hivatkozva megsemmisítette a nyáron áterőltetett előző egyházi törvényt.
A Fidesz–KDNP mintha semmibe vette volna az alkotmánybírósági intést: pár héten belül, még szilveszter előtt (figyelmen kívül hagyva a hazai és a külföldi tiltakozásokat) rohamtempóban megszavaztatta az új jogszabályt. – A képviselők „csak a parlamenti patkóba érkezve ismerhették meg az előterjesztést”, módosító javaslatok benyújtására mindössze néhány óra állt rendelkezésükre – jellemezte az egyházi törvény elfogadásának körülményeit a szocialista Nyakó István. És tartalmi kérdésekről akkor még nem beszéltünk. A törvény ilyen szempontból is ezer sebből vérzik.
A hatalom továbbra is csupán tizennégy, kizárólag keresztény és zsidó felekezetet ismer el. A többi vallási szervezetnek kezdeményeznie kell az egyházi státus elnyerését. Ehhez legalább százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi működést, valamint – szemben a Fidesz korábban deklarált szándékával – ezer támogatót is fel kell mutatni. A döntést változatlanul az Országgyűlés hozza meg, de míg az előző verzió szerint a Navracsics Tibor vezette közigazgatási és igazságügyi tárca amolyan előszűrőként funkcionált volna, a minisztérium már csak adminisztratív feladatokat lát el. Az érdemi munkát a parlament vallásügyi bizottsága végzi, karöltve a Magyar Tudományos Akadémiával.
A törvényben el nem ismert közösségek elvileg január elsejével elveszítenék egyházi rangjukat. (Vizsgálat tárgya lesz az is, hogy vallási egyesületként folytathatják-e tevékenységüket.) A kormányzat azonban hagyott egy kiskaput: azok a szervezetek, amelyek tavaly – egész pontosan december 20-ig – már benyújtották kérelmüket a minisztériumhoz, egyelőre maradnak egyházi rangban. Sorsukról február végéig határoz a parlament.
A méltányosnak tűnő megoldás több mint aggályos, a Fidesz–KDNP kezd végképp belegabalyodni a saját hálójába. Hisz a kormányzat olyan rendelkezéseket vesz alapul, amelyeket az Alkotmánybíróság még a hatálybalépésük előtt megsemmisített. Ráadásul az eltörölt törvényben eredetileg sem szerepelt jogvesztő határidő. Nehéz lenne értelmes és jogszerű magyarázatot találni arra, miért esnének másfajta elbírálás alá azok a közösségek, amelyek egy praktikusan nem is létező törvény (amúgy meglehetősen zavaros, kidolgozatlan és ellentmondásokkal terhelt) paragrafusai alapján kérelmezték egyházzá nyilvánításukat.
Nem világos, hogy a minisztérium milyen kritériumok szerint döntött a kérelmek befogadásáról. A kormányzat tökélyre fejlesztette a süketek párbeszédét. Érzékletes példa erre az Iványi Gábor lelkész vezetésével működő Magyarország Evangéliumi Testvérközösség esete. A lelkész a jogsértőnek tartott egyházi törvény módosítását kérve szeptemberben levelet írt Navracsics Tibornak, aki a tiltakozást – bármilyen furcsa – az egyházi nyilvántartásba vételre szóló kérelemként értékelte.
Mivel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjének a legkevésbé sem volt ilyen szándéka, értelemszerűen nem is csatolta az elvárt dokumentumokat: valószínű, hogy a miniszter által kérelemnek minősített levélre elutasítás vár.
A példa nem egyedi. Ennek fényében kell értékelni a minisztérium és Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottsága KDNP-s elnöke bejelentését, hogy december 20-ig – a törvényben elismert tizennégy felekezeten kívül – összesen 82 szervezet kérelme futott be. De még ez a szám sem stimmel. A minisztérium honlapján közzétett, pár napja még tényleg 82-es lista rejtélyes módon 84-re nőtt: felkerült rá a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyház, valamint a Magyar Taoista Egyház is. (Úgy látszik, egy-két vallási közösség ide vagy oda, nem különösebben számít.)
Az Akadémia közben Hámori József vezetésével létrehozott egy bizottságot az egyházi kérelmek vizsgálatára. Az MTA közleményben tudatta, hogy Lukács Tamás 32 szervezet kérelmét adta át: a parlament vallásügyi bizottsága szerint a nyolcvan-egynéhányból ennyi felelt meg a formai követelményeknek.
Lukács Tamás kérdésünkre több helyen pontosította az MTA tájékoztatását. – A teljes parlamenti bizottság – mondta – még nem foglalkozott a kérelmekkel, csak a bizottság elnöksége. A 32 valójában 37, de ettől függetlenül is: ő nemcsak ezeket, hanem az összes kérelmet átadta az Akadémiának...
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tavaly év végén Alkotmánybírósághoz fordult. Karsai Dániel alkotmányjogász szerint alappal feltételezhető, hogy az AB ezt a törvényt is megsemmisíti. Biztosra veszi, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának is bőséges munkát ad majd a törvény: beadványok sora várható.
