Már az URH-beszerzésre sincs pénz?
A Kongsberg nevű céggel kötött megállapodás tervezett módosítását Hende Csaba honvédelmi miniszter erősítette meg Vadai Ágnes korábbi HM-államtitkár írásbeli kérdésére adott válaszában. A fideszes politikus ebben elismerte, hogy a „magas forrásigényű programok esetében a Gripen bérleti szerződés megállapodásán felül” a fennálló norvég szerződés módosítását is kezdeményezte a szaktárca. Arról viszont nem tudni, hogy a HM pontosan mit szeretne módosítani. A tárca ugyanis erre irányuló kérdéseinkre mindössze annyit közölt: „a tárgyalásoknak ebben a fázisában az egyes tartalmi kérdések – a tárgyalások érdekeire való tekintettel – nem nyilvánosak; a honvédelmi tárca kellő időben tájékoztatást fog adni a továbbiakról”.
A minisztérium bennfentes munkatársaitól származó, de nem hivatalos információink szerint ugyanakkor a HM feltehetően pénzszűke miatt megpróbál kibújni a szerződési kötelezettség alól, azaz visszamondani, de legalábbis késleltetni a maradék rádiók leszállítását. (Arra, hogy a HM a keretszerződésnek megfelelően eddig hány rádiót vett át, illetve idén mennyit tervez, a szaktárca egyelőre nem válaszolt.)
A szándék több kérdést is felvet: egyfelől mindez azt jelenti, hogy a HM költségvetése radikálisan alacsony, és minden létező forrást igyekeznek megfogni. Ezt támasztja alá, hogy Hende a már hivatkozott írásbeli válaszában elismerte: a szaktárca 2004 óta folyamatosan csökkenő finanszírozása és a válság miatt „szükségszerűvé vált a magas forrásigényű programok áttervezése”.
A Konsgberg rádióinak megvásárlásáról még az első Orbán-kormány kötött szerződést 36 milliárd forint értékben. (Mindezt egyébként az első Orbán-kabinet, a ciklus végén, a két választási forduló között lépte meg, annak ellenére, hogy az MSZP-sek kérték: ne hozzanak már áthúzódó hatású döntéseket.) A következő honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc (MSZP) sokáig halogatta a szerződés jóváhagyását, mivel időközben kiderült: a kézi rádiók nem feleltek meg a szerződésben előírt feltételeknek, számos technikai készségük nem volt megfelelő. Juhász a szerződést végül csak a ciklus végén hagyta jóvá, amikorra elkészültek a megfelelő darabok. Az új miniszter, Szekeres Imre pedig módosította a szerződést, miután kiderült: a megrendelt kilencezer helyett elég lesz négyezer rádió is, 36 helyett 13 milliárdért.
A norvégok a bevételkiesés miatt végül pert indítottak, amelyet tavaly szeptemberben elbuktak. Most az a kérdés, hogy a HM a meglévő szerződésen akar és tud-e módosítani, vagy arra törekszik, hogy – a pergyőzelmet kihasználva – a teljes megállapodást semmisnek mondassa ki. Belső forrásaink szerint ugyanis ez utóbbi is szándékában áll a honvédelmi vezetésnek, és a Szekeres-féle módosítás erre állítólag jogi alapokat is adhat.
