Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint ennek oka, hogy az EU igazságügyi biztosa szót emelt a bírák korai nyugdíjazása miatt – a 62 évnél idősebbeket az idén nyárig menesztik –, s azzal érvelt, hogy ha a korosabb bírákat elküldik, a közjegyzőket vajon miért nem. A bírókat nem sikerült megvédenie, viszont sokak szerint fölhívta a kormány figyelmét a közjegyzőkre.

Tóth Ádám elmondta, hogy a jogszabályok előkészítésében való részvételről szóló törvény alapján együttműködési megállapodást kötöttek a közigazgatási és igazságügyi tárcával, ám a nyugdíjkorhatár leszállításáról szóló javaslatról nem tudtak egyeztetni senkivel. A közjegyzőkre vonatkozó tervezet ugyanis nem a kormány, hanem az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága indítványaként került a T. Ház asztalára, s ezért arról a kamarát hivatalosan nem kellett tájékoztatni. Így mindössze annyit tudtak elérni, hogy a nyugdíjkorhatárt már betöltött közjegyzőknek nem az idén júniusig, hanem a jövő év végéig kell nyugdíjba vonulniuk. A kamara most méri fel, hány közjegyzőnek kell mennie, és emiatt mennyi alkalmazott veszíti el az állását, és számukra mekkora összegű végkielégítést kell kifizetni.

Most több mint háromszázan működnek egyéni, illetve társas vállalkozás keretében. Az elnök sajnálatosnak tartja, hogy éppen az alapítóknak kell távozniuk. Első becsléseik szerint az intézkedés körülbelül hetven-nyolcvan közjegyzőt érint – ez a teljes létszám negyede –, de több száz alkalmazott sorsa is bizonytalanná válik. Tóth Ádám szerint súlyos problémát okoz, hogy kollégáinak egy része hitelből fejlesztette az irodáját; van, aki 62 évesen vágott bele a felújításba, arra számítva, hogy még lesz nyolc éve a kölcsön visszafizetésére. Emiatt a bankokkal is tárgyalást kezdtek valamilyen áthidaló hitel folyósítása érdekében.

A kamara legalább azt szeretné elérni, hogy a jelenleg működő irodák és a munkatársak sorsát rendezzék. Ennek érdekében adatbázist hoznak létre, hogy a távozók és az új közjegyzők között legyen megfelelő információáramlás – tájékoztatott Tóth Ádám. Az adatgyűjtés kiterjed az alkalmazottakra, az irodákra és a technikai eszközökre is, s azt szeretnék, ha az irodákban a majdan kinevezendő közjegyzők üzletrészt vásárolnának, illetve az egyéni vállalkozásban működtetett praxis esetén a teljes felszereléssel együtt béreljék a helyiséget az elődöktől, akik így legalább némi bevételhez jutnak.

Valamilyen módon azt is kellene kerülni, hogy az alkalmazottakat utcára tegyék, mert akkor legalább a végkielégítést nem kellene kifizetni –hangsúlyozta az elnök. Az irodák egy része évek óta veszteséges, mert az ingatlanpiac befagyott, hitelt alig vesz igénybe valaki, céget sem alapítanak, így a korábbi bevétel megcsappant. Sok pénzt a hagyatéki eljárások sem hoznak, az örökösök egy része ugyanis fizetésképtelen, ebben a helyzetben pedig – amikor sokan eddig is leépítésekre kényszerültek – Tóth szerint képtelenség lenne elvárni, hogy egy-egy megszűnő iroda tízmilliókat fizessen a munkatársaknak.

Az elnök kérdésünkre elmondta: maguk a legszerencsésebbnek azt tartanák, ha a közjegyzők helyettesei vennék át a praxist, tehát az utánpótlás valójában így a szakmából kerülne ki. Nem tartja kizártnak persze azt sem, hogy egyesek megpróbálkoznak kapcsolataik révén elérni a közjegyzői kinevezést, de – tette hozzá – mindenkit óva int ettől, mert aki hibázik, teljes vagyonával felel. Az évi ötvenmilliós kötelező felelősségbiztosítás pedig messze nem nyújt mindenre fedezetet, hiszen egy végrehajtási eljárásban könnyen keletkezhet ennél nagyobb kár.

Megpecsételt sorsok?