Ötvenezerre nő a helyszíni bírság plafonja
Akár kilencven napra rács mögé kerülhet, illetve 450 ezer forintnyi pénzbírsággal sújtható az a személy, akit egyszerre egynél több, elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonnak felelősségre. Az új, április közepétől hatályos szabálysértési törvény a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.
Ez minden eddiginél súlyosabb szankció, és a majdnem félmilliós büntetésért vagy háromhavi „börtönért” nem is kell túl nagy balhét csinálni: elég, ha valakit két alkalommal kisebb, akár pár száz forintos kárt okozó bolti lopáson érnek. De két kocsmai balhé következménye szintén könnyen ez lehet, és kilencven napra fogdába kerülhetnek azok a prostituáltak is, akiket többször rajtakapnak azon, hogy tiltott helyen árulják magukat.
Amúgy nincs az a bíróság, amelyik ötvenezer forintos lopás miatt – ez lesz a bűncselekményi értékhatár áprilistól – végrehajtható szabadságvesztést szabna ki. De még azt sem nagyon szokták becsukni, aki egy kocsmai verekedés során betöri a cimborája orrát. Olcsóbban megússza, aki nagyobbat üt, és bíróság elé kerül?
Valamivel jobban járnak azok, akik elzárással nem fenyegetett szabálysértéseket követnek el „halmazatban”: esetükben csak a pénzbírság felső határa emelkedik másfélszeresére. Egy nem túl életszerűtlen példa: egy autós nem csatolja be a biztonsági övét, ráadásul kézben tartott mobilon beszélget. A büntetése 225 ezer forint lehet.
De nézzük a büntetési tételeket sorban. A helyszíni bírság maximuma a jelenlegi húszezerről ötvenezerre nő, még szerencse, hogy az új törvény szerint a büntetést kártyáról is ki lehet fizetni – feltéve, hogy a rendőr zsebében ott lapul egy banki terminál.
Az elzárással nem sújtható szabálysértéseknél, amennyiben nem sikerül az ügyet a helyszínen lezárni, maximum 150 ezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki. Háromszázezer viszont a határ, ha az elkövetőt elzárással is sújthatnák. Ilyenkor alapesetben a fogdabüntetés legfeljebb hatvan, fiatalkorú esetén harminc nap lehet.
Ez utóbbi körbe tartozik egyebek mellett a kis értékű lopás, csalás és rongálás, a magánlaksértés, az önkényes beköltözés, a rendzavarás, a garázdaság. De ugyanennyit kaphat az is, aki polgárőrnek adja ki magát, gárdistaként masírozik, esetleg úgy ül volán mögé, hogy korábban eltiltották a vezetéstől.
Amennyiben egyszerre több szabálysértés miatt is eljárás indul, a büntetési tételek emelkednek. Így lesz a 150 ezerből 225 ezer, a háromszázezerből 450 ezer, a hatvannapos elzárásból meg kilencven nap. De a „visszaesők” is retteghetnek. Akit hat hónapon belül másodjára sújtanak helyszíni bírsággal, az ötvenezer helyett hetvenezres büntetésre számíthat. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is működjék, igen részletes nyilvántartás jön létre.
Még rosszabbul járhat, akit két éven belül legalább három szabálysértési eljárásban marasztalnak el. Amennyiben a harmadik ügyben elzárásnak van helye, a fogdabüntetés felső határa 75 napra nő, ám a notórius szabályszegőt akkor is hatvan napra rács mögé dughatják, ha kizárólag pénzbüntetés lenne kiszabható. Vagyis: amennyiben valakit két esztendő alatt három jelentéktelen közlekedési szabálysértésen érnek, elvileg mehet a rács mögé. Könnyen lehet, hogy a gyakorlatban is.
A pénzbírságot egyébként érdemes lesz komolyan venni, mert aki nem fizet, azt szinte automatikusan becsukják. Minden ötezer forint egy napot jelent, tehát egy százezres bírság húsz nap fogdát „ér”. A büntetést azonban közérdekű munkával is meg lehet váltani, és ekkor ötezer forintonként hat órát kell teljesíteni. Erről a lehetőségről a hatóságnak kötelező tájékoztatást adnia, és az állami foglalkoztatási szervnek megfelelő munkát is kell biztosítania, ha valaki inkább ezt vállalja.
Akit elzárással büntethető szabálysértés elkövetésén tetten érnek –illetve két napon belül elfogják –, azt a bírósági határozat megszületéséig, de legfeljebb 72 órányi időre őrizetbe vehetik. De ha az első fokon hozott verdikt – például az elkövető fellebbezése miatt – nem lép hatályba, az ilyen őrizet még további tíz napig tarthat.
