Orbán egyedül maradt
Miközben az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tervezett hiteltárgyalások, illetve a vitás kérdések rendezése során minden korábbinál nagyobb szüksége lenne a magyar kormánynak a befolyásos külföldi támogatókra, Orbán Viktor „szabadságharcával” mostanra minden jóakaróját szembefordította magával. A lapunk által megkérdezett vezető fideszes politikusok egyetértenek abban: „nagy gondot” jelent, hogy a miniszterelnöknek nincsenek politikai szövetségesei Európában, a transzatlanti kapcsolatok pedig romokban hevernek. (Pénteken az Európai Néppárt – melynek tagja a Fidesz, Orbán pedig az alelnöke – jelezte az Európai Bizottságnak, támogatja a testület azon ajánlásait, melyek biztosítják, hogy Magyarország teljes mértékben eleget tegyen az unió jogi előírásainak.) Véleményük szerint Nicolas Sarkozy francia elnök Magyarország szövetségese lenne, ha Franciaország a paksi atomerőművet megszerezheti, Németország pedig akkor, ha Orbán elfelejti a különadókat, amivel 1200 milliárd forintos érdeksérelmet okoztunk. Az osztrák bankok ráadásul „megbocsáthatatlannak” tartják a pénzügyi szektort is sújtó válságadót.
– A legnagyobb probléma a mostani helyzetben, hogy Orbánnak személyes szövetségesei sincsenek az uniós színtéren. Mint amilyen például Gyurcsány Ferencnek a 2008-as válság idején Gordon Brown brit miniszterelnök volt, aki felvette a telefont az EU–IMF-hitel érdekében, amikor „centiméterekre voltunk a szakadéktól” – emlékeztet egyik forrásunk. „Ha Szapáry György washingtoni, illetve Csák János londoni nagykövet tud blogolni, vitatkozni, véleménycikkeket, olvasói leveleket írni, védve a magyar álláspontot, akkor más magyar diplomaták is megtehetnék ezt” – mondják.
Forrásaink szerint ugyanakkor Orbán már tavaly felkészült az ütközésekre, nem teríti ki előre a magyar kártyát, szereti kész tények elé állítani az EU-t, és tudja, minek mi az ára. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, amikor megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktori címét, és utána megbeszélést folytatott Orbánnal, egyértelművé tette, hogy az európai stabilitási paktum aláírása az elvárás a Merkel-adminisztráció részéről.
Azért is, mert azon a brüsszeli hajnalon a britek mellett Orbán valóban kimondta a „no”-t, a nemet arra, hogy Magyarország támogatja-e az egyezményt – mondta egy megbízható forrásunk. A magyar miniszterelnök szavainak félreértését azzal magyarázták, hogy „a vita hevében Orbán kétszer is felszólalt. Közölte: amennyiben nem tisztázza az euróövezet, hogy milyen kötelezettségekkel járna az övezeten kívüli országok számára a kezdeményezés támogatása, akkor nagyon nehéz emellé felsorakozni, és nem is írna alá egy ilyen szerződést. Ezt néhányan szó szerint értették.”
A Magyarországot fenyegető EU-szankciókról befolyásos fideszes politikusoknak az a véleménye, hogy az uniós tagországok miniszterelnökei az Európa Tanácsban valószínűleg „többször is meggondolják”, milyen álláspontot alakítsanak ki. Hiszen ha Magyarországot megbüntetik, azaz elvonnak uniós pénzeket, az precedensértékű lehet, s más tagországgal is előfordulhat alkalomadtán. A folyamat végén azok a multinacionális vállalatok elégelnék meg a magyarellenes uniós retorziókat, melyek elkezdenének sokat veszíteni – állítja a Fidesz egyik gazdaságpolitikusa. Másrészt kormányzati források szerint az Európai Bizottságnak konkrétumokkal kell előállnia. Pénteki tájékoztatóján és az MTI-nek adott, vasárnap megjelent interjúban Orbán is azt mondta: várják az uniótól azokat a kifogásokat, melyek szerint az év végén elfogadott jegybanktörvény a közösségi jogba ütközik, de egyelőre ilyen észrevétel nem érkezett.
A Fidesz erőt demonstrálna
Erősödik a nyomás az Orbán-kormányra. Magyarországon az utcát valaha uraló párt épületbe szorulva ünnepel, miközben tízezrek skandálják, hogy „takarodj!”, külföldön pedig egyre fontosabb személyek követelik ugyanezt udvariasabb szavakkal. A Fideszben úgy hiszik, mögöttük is tömegek vannak, és lassan ideje lenne megmutatni ezt. Több fideszes politikus is azt mondta munkatársunknak: azt kísérlik meg elmagyarázni a külföldi országok diplomatáinak, hogy „komolyan veendő az Orbán Viktor mögötti kétharmad”.
Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy esetleg „kívülről”, az EU részéről akár informálisan kísérletet tegyenek elmozdítására. Ha felerősödnének ezek a hangok, a jobboldal bizonyosan utcai tüntetéseket szervezne a miniszterelnök mellett. „Százezrek mozdulnának meg. Azok is, akik már „lekalibrálták” Orbán Viktort, vagy éppen Jobbik-szimpatizánsok. Hát kellene ez?” – vetette fel a Fidesz-elnökség egyik lapunknak nyilatkozó tagja. A legutóbbi elnökségi ülésen szó volt arról, a jobboldalon is kellene demonstrációt tartani, különösen hogy „folyamatosan csengnek a telefonok, választók, jobboldali szimpatizánsok keresik ezzel a Fidesz vezető politikusait”.
Úgy tudjuk, az elnökségi ülésen többen jónak tartották az ötletet, állítólag Kósa Lajos alelnök tett valamilyen utalást arra, hogy télen, hidegben nehéz mozgósítani. Most viszont a Fidesz-vezérkar is arra készül: februárban Orbán országértékelése „erődemonstráció” is lesz Magyarország szuverenitása mellett. Arról, hogy ezt hogyan kell elképzelni, részletek még nem szivárogtak ki.
Utoljára tavaly március 15-én lépett fel nagyobb, utcán összegyűlt tömeg előtt Orbán, amikor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elmondta ünnepi beszédét az 1848-as forradalom évfordulóján. Ezen a rendezvényen fizetett statiszták tapsoltak a kormányfőnek, ahogy az még a rendezvényen kiderült. Október 23-án azonban a Fidesz a teljes ünnepségét lemondta, mert senkit sem talált, aki beszédével Orbán brüsszeli távolléte alatt képes nagyobb tömegeket mozgósítani.
