Az Euro Nyelvvizsga Központ kiszámolta, hogy a magánoktatásban átlagosan mennyi időt és pénzt fordítanak a hallgatók a középfokú és a felsőfokú nyelvvizsgaszint elérésére. Rozgonyi Zoltán, a központ vezetője szerint „az a diák, aki az első idegen nyelvet tanulja és a tanuláson túl valódi, élő helyzetekben csak minimálisan használja a nyelvet, hatékony oktatás mellett 500-700 tanórával érheti el a középfokot. Ha valaki már ismer egy nyelvet, és elkezd egy másodikat (ugyanabból a nyelvcsaládból), akkor ebből az óraszámból lefaraghat 150-200 órát. A felsőfokú vizsgához még hozzá kell tanulni további 120-180 órát. És mindez mennyibe kerül? A magánoktatásban az óradíjak 1000 és 4000 forint között mozognak. Így kezdő szintről indulva a középfok megszerzése hat-hétszázezer forintba kerül, de ha nem csoportban, hanem egyénileg tanulunk, akár a kétmillió forintot is elérheti. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy ezeket az összegeket egyszer már elköltötte a tanulókra az állam: azok ugyanis, akik az elmúlt 15 évben végeztek, jellemzően ezerórányi idegennyelv-képzésben részesültek.

Lapunk kérdésére Rozgonyi kifejtette, nem tartja jó kezdeményezésnek Pokorni amnesztiajavaslatát. – A módosítónak az az üzenete, a nyelvtudás ne legyen a diploma feltétele. Ráadásul méltánytalan azokkal szemben, akik megszerezték az elvárt nyelvtudást – mondja Rozgonyi, hozzátéve, hogy ezer óra alatt a közoktatásban is el lehet jutni egy elfogadható szintre, ha komolyan veszi valaki a tanulást. – Ahogy közeledik a felvételi, a diákok egyre inkább a szaktárgyakra koncentrálnak, és a nyelvtanulás sokaknál veszít a jelentőségéből – állítja.

A szakember szerint ma többtucatnyi nyelvvizsgából válogathat a tanuló. Vannak hagyományosabb vizsgák, de a nyelvhelyességgel, nyelvtannal hadilábon állók is találhatnak maguknak megfelelő vizsgaközpontot: itt elsősorban a kommunikációt nézik. Rozgonyi úgy véli, kulcskérdés, hogy a felsőfokú intézményekben az oktatók veszik-e a fáradságot arra, hogy egy-két szemesztert a célnyelven tartsanak. – Nem arra gondolok, hogy vastag könyveket olvassanak idegen nyelven. Elég lenne az is, ha elemi szinten köteleznék a hallgatókat használni a nyelvet. Például úgy, hogy a szakjukhoz kapcsolódó témákra kellene cikkeket keresniük a neten. A nyelvtudás–diploma konfliktus kialakulásában véleménye szerint éppen az egyetemeket terheli a legnagyobb felelősség. A probléma megelőzése, orvoslása ráadásul nem is pénz, sokkal inkább odafigyelés, akarat kérdése. Rozgonyi azt mondja, a magyar anyanyelv nem akadálya a tanulásnak, nem „ufónyelv”, tapasztalatai szerint az erdélyi magyarok például önmagában attól, hogy többnyelvű környezetben nőttek fel, angolul is könnyen tanulnak. – Sőt, a dél-európaiak sem tanulják gyorsabban az angolt, mint mi, ugyanannyi idő alatt jutnak el a középfokú szintig – állítja. És hogy van-e biztos recept a stabil tudás gyors megszerzésére? – A modern, kommunikatív nyelvvizsgákon azok vizsgáznak könnyen, akik olyan képzést kapnak, amelyben nem a nyelvhelyesség csiszolására, hanem a kommunikációra teszik a hangsúlyt – mondja.

A magánoktatásban az óradíjak 1000–4000 forint között mozognak