A tárca nemrégiben kezdett tárgyalásokat a hadiipari üzleteket koordináló Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséggel (FXM) a Gripen-szerződés átütemezésére. A témában Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, a Demokratikus Koalíció politikusa kérdezte Hendét, a szakminiszter pedig ekkor erősítetette meg, hogy financiá lis problémák miatt „szükségszerűvé vált amagas forrásigényű programok áttervezése”, így a Gripen-bérleti szerződés átütemezése és az éves részletek csökkentése.

Hende Csaba most, a tájékoztató után azt nyilatkozta: a futamidő meghosszabbítása „nemzeti érdek, hiszen a vadászgépek lízingje 2016-ban lejár, a Gripenek lecserélésére pedig nincs reá lis alternatíva”. A fideszes politikus hozzátette: a tízéves hosszabbítással bruttó 63 milliárdot is megspórolhat az állam. A részletes és pontos számokról egyelőre nem tudni (ezek minősített adatok), de forrásaink szerint a kabinetnek sikerült meglehetősen jó alkut kötnie. A Gripenek beszerzési értéke eléri a 340 milliárd forintot, ezt egészíti ki az 58 milliárdos pilótaképzési program, amit a kanadai kiképzőközponttól rendelt meg a honvédség. A hivatalos kormányzati adatok szerint a Gripen-lízing évi harmincmilliárddal, a kiképzési program évi kétmilliárddal terheli a HM amúgy sem izmos büdzséjét. A szaktárca komoly financiális nehézséggel küzd. Sokatmondó például, hogy a szocialista kormányzás idején kötött szerződésmódosítás idején még úgy számoltak: a HM költségvetése ezekben az években már 400 milliárd fölött lesz. Ehhez képest két éve csak 320 milliárd volt az éves büdzsé, tavaly már 248 milliárd, idén pedig a tervek szerint újabb tízmilliárddal kevesebb.

A svéd gépek beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy a harcászati szakma állítólag az amerikai F–16-osok vásárlását támogatta volna. A tizennégy Gripenről szóló százmilliárdos szerződés megkötését az Orbán-kabinet akkor elsősorban azzal indokolta, hogy a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyessy-kormány módosította, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek.

Az ellenzék látni akarja az iratokat

Dorosz Dávid, az LMP szakpolitikusa a tájékoztató után lapunkkal azt közölte: kifogásolható, hogy a kormányzat –ráadásul csak miután a sajtóban kiszivárgott a módosítás híre – egy egyoldalú tájékoztatást adott a döntésről, az előkészítésbe nem vonták be az ellenzéki pártokat. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője az eredeti, angol nyelvű szerződést kívánja látni, mielőtt érdemben értékeli a tárgyalásokat és a megállapodást.

Iváncsik Imre, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke (korábbi HM-államtitkár) lapunknak azt mondta: a mostani kormány működésében a fő baj az, hogy a honvédelem számukra láthatóan csak egy mellékes terület, a költségvetésük már az elviselhetőségi küszöb alatt van.