Szeptember végén az MRK ezért nyilatkozatot adott ki, amelyben az intézményvezetők kijelentették: tudomásul veszik, „hogy az ország felemelkedése és hosszú távú versenyképessége jelenleg a költségvetés terheinek csökkentését teszi szükségessé”. Vagyis felkészültek arra, hogy valamekkora pénzelvonásra bizonyosan számítaniuk kell. A nyilatkozatban arra kérték a kormányt, hogy „a teljes képzési szerkezetben az egyes területek közötti arányokat” ne bontsa meg irreális mértékben. Emellett kiszámíthatóságot kértek: „a felsőoktatási rendszer hatékonyságához, sőt egyáltalán a működéséhez, elengedhetetlen a kiszámíthatóság” (...) „A meghatározó folyamatok esetében, mint például a keretszámok változtatása, az ütem nem haladhatja meg az évi 25 százalékot” – olvasható a nyilatkozatban.

A rektorok nyilatkozatát Orbán Viktor kormánya gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyta. A képzési szerkezetet „irreális” mértékben bontotta meg, amikor a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámáról döntött. Az államilag finanszírozott jogász- és közgazdászképzést gyakorlatilag felszámolta, a társadalomtudomány és a bölcsészet területét is jelentősen karcsúsítja. Azzal, hogy a kabinet 53-ról 32 ezerre csökkentette az államilag finanszírozott hallgatók számát és átalakította az arányokat, egyes képzési területeken a rektorok által kért 25 százaléknál jóval nagyobb eltérések keletkeztek.

A felsőoktatási intézményeknek ezek mellett azzal is szembe kell nézniük, hogy 2012-ben 15–25 százalékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. – Megoldhatatlan feladat elé állítja ez a helyzet az egyetemeket, főiskolákat. Ha egy hároméves folyamat alatt vonnak ki ennyit a rendszerből, az is nagy kihívás, de egyik pillanatról a másikra lehetetlen menedzselni. Ráadásul bent van a rendszerben rengeteg hallgató, az sem mindegy, velük mi lesz – mondja egy neve elhallgatását kérő, felsőoktatásban dolgozó pénzügyi tanácsadó.

Az biztos, hogy a drasztikus forráskivonást azok az intézmények fogják könnyebben átvészelni, amelyeknek saját bevételeik, pályázati forrásaik vannak. Mint ahogy azt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban elmondta, az egyetemeknek maguknak kell racionalizálniuk működésüket. Csakhogy az intézményekben nagyon nagy a bizonytalanság: félnek attól, hogy az állami keretszám csökkentése miatt egyáltalán fel tudják-e tölteni fizetős hallgatókkal az amúgy elnéptelenedő szakokat.

– Horribilis ez az elvonás, már-már úgy tűnik, valamiért büntetik a felsőoktatást – mondja Mezey Barna, az ELTE rektora a keretszámok kapcsán. Elismeri, hogy „nem minden működött racionálisan”, de azt szerinte semmi sem indokolja, hogy az eddigi költségvetés egyötödét kivonják az ágazatból, ilyen nagyságrend sehol máshol nem jelenik meg.

– Sokszor nekünk szegezik azt a kérdést, miért nincs egyetlen magyar egyetem sem a világ legjobb kétszáz intézménye között. A bonni egyetem, amely szintén nincsen az ominózus listán, akkora összegből gazdálkodik évente, mint amekkora a teljes magyar felsőoktatási költségvetés volt a csökkentések előtt – mondja a rektor, hozzátéve: a gazdasági válságból egyetlen út vezet ki, méghozzá az emberi elmék kiművelése. Mezey Barna kiemeli: jogász, bölcsész és közgazdász szakokon képezik az államnak dolgozó értelmiség gerincének utánpótlását. – Kik lesznek a jövő jogászai? Az állam működése évente 400-450 friss diplomás jogászt igényel. A piaci fizetőképes kereslet alakulásának tesszük ki a bíróságok, közjegyzőségek utánpótlásának képzését? – kérdezi. Ezt a megszorítást Mezey szerint legjobban az ELTE sínyli meg, hiszen ez az egyetem biztosítja a nemzeti elit, az állami szolgálat bázisát, ráadásul egyes szakjainak fenntartására államközi megállapodások kötelezik.

Az ELTE-n még nem tudják, mekkora lesz a tényleges éves költségvetésük, miként azt sem, hogy a pénzt milyen szerkezetben tudják majd elkölteni. A rektor a természettudományos, műszaki szakok szélesre tárásával kapcsolatban azt mondja, az ilyen változásokhoz legalább három-öt év szükséges, és nem az egyetemek, hanem a középiskolai természettudományos oktatás oldaláról kell beavatkozni. Az ELTE természettudományi karán tavaly 400 államilag finanszírozott hely „ragadt bent”, mert nem jelentkeztek rá a diákok. Mezey Barna abban bízik, hogy az ELTE-s diploma ér annyit, hogy érdemes lesz érte fizetniük a családoknak. Végül azt kérdi: vajon azon elgondolkodott-e valaki, hogy miként érinti majd a keretszámcsökkentés a 18 éveseket? Azokat, akik hirtelen megtudják, hogy arra a szakra, amelyre három éve készülnek, már nem lehet bejutni, csak fizetség fejében?

A jogászképzés mellett a kormány a gazdasági szakterületen zajló képzéseket, így a közgazdászképzést vérezteti ki 2012-től. A Budapesti Corvinus Egyetem rektorától azt kérdeztük, lát-e összefüggést az elmúlt hónapok Corvinus-ellenes kormányzati megnyilvánulásai és a közgazdászképzés államilag finanszírozott helyeinek 95 százalékos (2900-ról 250-re) csökkentése között.

– Nem látok összefüggést. A kormányzati nyilatkozatokból már korábban kirajzolódott az az álláspont, hogy a gazdasági területen a képzés önköltségessé válhat – válaszolja a frissen megválasztott rektor, Rostoványi Zsolt. Hozzáteszi: számítottak a keretszámok csökkentésére, de nem ekkorára. Rostoványi szerint is igazságtalan a döntés azokkal a fiatalokkal, akik jó néhány éve tudatosan készülnek gazdasági pályára, és a felvételi lapok beadása előtt néhány héttel szembesülnek, hogy alig lesz államilag finanszírozott férőhely. A Corvinuson abban bíznak, hogy a kormány még változtat a keretszámokon, és a döntés nem végleges. Ez a bizalom azon alapul, hogy a keretszámok kihirdetése előtt több variáció is kikerült különböző minisztériumoktól a rektorokhoz. Mindegyik verzió sokkal jobb számokat tartalmazott.

A Corvinuson több szakon is évek óta nagy a túljelentkezés, ezért a rektor reméli, hogy önköltséges hallgatókkal is feltölthetők a szakok, bár a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet előre kitalálni, mennyire terhelhetők anyagilag a családok.

Az MRK elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a keretszámok sokkolták a rektorokat. Bódis József szerint nem is összességében csökkent elviselhetetlen módon az államilag támogatott hallgatók száma, hanem az egyes szakokon, így a jogász- és közgazdász-, illetve társadalomtudományi, bölcsészképzésben. – Itt óriási problémákat fog okozni, mivel a felsőoktatás egy óriási rendszer, nagy tehetetlenséggel, ahol 25 százaléknál nagyobb változás működési zavarokat okoz. Bódis kételkedik abban, hogy a magyar családok teherbíró képessége fenn tudna tartani a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb mártékben önköltséges szakokat. – Nagy bajnak tartom, hogy a kormány ilyen eszközökkel akar struktúraváltást végrehajtani a felsőoktatásban, ahol egyébként szükség lenne reformokra, mert a rendszer széttagolt, a minőség pedig kiegyensúlyozatlan – mondta lapunknak Bódis József.

A Corvinus Egyetem egyik előadója, a 2012-es keretszámok legnagyobb vesztese a gazdasági képzés