A zárt ajtók mögötti megbeszélésen részt vett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalódelegációt vezető tárca nélküli miniszter és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A bő egyórás egyeztetésen elhangzottakról Orbán Viktor tájékoztatta a sajtót. A miniszterelnök elmondta, hogy a IMF-fel jövő héten induló tárgyalások témája mellett a gazdasági növekedés monetáris eszközökkel történő elősegítése volt napirenden. Abban teljes volt az egyetértés, hogy az IMF-fel és az EU-val sürgősen meg kell egyezni, hogy a megszerzett pénzügyi védőháló birtokában minden erőt a növekedés beindítására lehessen fordítani – jelezte a kormányfő. Ennek jegyében kiadták a Fellegi Tamás vezette magyar küldöttség mandátumát, vagyis megszabták azokat a kereteket, amelyek között a miniszter újabb kormányzati egyeztetés nélkül, önállóan egyezséget tud kötni. Most a valutaalapon van a sor, hogy a saját tárgyalóinak mozgásterét meghatározza.

Orbán Viktor reméli, hogy „a hivatalos tárgyalásokat előkészítő tárgyalások” gyorsan lezajlanak, és hamar meg tudnak majd egyezni. Arról nem szólt, hogy mi a magyar kiindulási alap, és miből mennyit lehet engedni. Erre vonatkozóan csütörtökön Fellegi Tamás mutatott irányt, mint mondta: készek vagyunk tárgyalni egy elővigyázatossági-készenléti hitelről is, de abból nem kívánunk pénzt lehívni, mert továbbra is az ország piaci fi nanszírozását tekintjük elsődlegesnek. Fellegi Tamás az IMF-tárgyalások után az Európai Központi Bank (EKB) illetékeseivel is megbeszéléseket folytat, időpontot egyelőre csak az uniótól nem kapott – árulta el a miniszterelnök.

Abban is megegyeztek Simor Andrással, hogy a nemzetgazdasági tárca és a jegybank a forint iránti bizalom helyreállítása érdekében a jövőben napi rendszerességgel egyeztet. Orbán arra kérte Simort, hogy vegye számba azokat a monetáris eszközöket, amelyeket az EU-ban, Amerikában, Nagy-Britanniában a növekedés beindításához a jegybankok bevetettek, és tegyen javaslatot arra, hogy ezek közül melyeket lehetne a magyar gazdaság ösztönzéséhez felhasználni. Simor vállalta, hogy a jegybank véleményével és javaslataival részt vesz a magyar növekedési terv kidolgozásában.

Orbán határozottan cáfolta, hogy a kormány az MNB devizatartalékaira fenné a fogát. Úgy fogalmazott: az MNB függetlenségét a kormány kiindulópontnak tekinti, s ezt az új, vitatott törvény több helyen is megerősíti. Következésképp a devizatartalék fölötti rendelkezés joga kizárólag a jegybankot illeti meg, ezzel a kormány nem is foglalkozik. Eközben a tartalék szépen hízik: szintje a most közzétett adatok szerint decemberben kétmilliárd eurós plusszal 37,8 milliárd euróra nőtt, és 4,1 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi állományt.

A jegybanktörvényt illető uniós kritikákra a kormányfő válaszában kiemelte, hogy az EKB 15 pontos ajánlásaiból 13,5-et a kormány befogadott, s most a pénzintézet írásban megfogalmazott újabb észrevételeire vár. A számokkal egyébként nincs mindenki tisztában: Fellegi Tamás csütörtökön 13, Giró-Szász András kormányszóvivő tegnap 14 elfogadott javaslatról beszélt. Újságírói kérdésre,miszerint érez-e személyes felelősséget a forint gyenge árfolyamáért, a miniszterelnök úgy reagált, hogy ez a megbeszélésen nem merült fel, nem volt téma.

Elemzők szerint a befektetők számára pozitív üzenet volt a közös fellépés, hiszen az „offshore lovagként” kezelt jegybankelnököt – s vele együtt az MNB-t – a kormányváltás után sok esetben látványosan kihagyták még a törvény által kötelezően előírt egyeztetésekből is, s az elnököt megpróbálták ellehetetleníteni. Simor az utóbbi időben a parlamenti vizsgálóbizottsági ülések törzsvendége lett, ahol a devizában történt eladósodás és korábbi ciprusi cégei ügyében érték sorozatos támadások. „A felek a csatabárdot nem ásták el ugyan, de az ásó nyelét már megmarkolták” – érzékeltette a pénteki találkozó után kialakult helyzetet egyik forrásunk.

Kész az IMF kívánságlistája

Az IMF a január 18-i igazgatósági ülé sén tekinti át Magyarországról készült jelentését. A dokumentumot előzetes véleményezésre megküldték a kormánynak, de egy példány a Figyelőhöz is eljutott. A lap internetes kiadása erre hivatkozva közli az IMF „kívánságlistáját”, amelyen a jegybanki függetlenség visszaállítása, a Költségvetési Tanács megerősítése, szigorúbb költségvetési politika, a válságadók mértékének jelentős mérséklése, majd kivezetésük, az ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések megszüntetése, a tervezett reformok végigvitele, a szociális juttatások rendszerének átalakítása, a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése és a magáncsőd intézményének a bevezetése szerepel. Az IMF budapesti irodájának vezetője, Irina Ivascsenko nem kívánta kommentálni a kiszivárgott híreket.

A miniszterelnök reggeli tájékoztatója