Felmentették Árok Kornélt
Péntektől tehát féléves felmentési idejét tölti, s utána jár neki még öt hónap végkielégítés is.
Árok 1997 óta vonulós tűzoltó Kaposvárott, 2009 augusztusától függetlenített szakszervezeti vezetőként dolgozik. A szolgálati törvény változása miatt azonban már nem kaphatnak annyi munkaidő-kedvezményt az érdekképviseletek tisztségviselői, hogy gyakorlatilag főállású szakszervezeti elnököt alkalmazzanak, ezért a HTFSZ vezetőjének is vissza kellett volna térnie eredeti beosztásába.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság személyzeti főosztálya viszont – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok visszaállamosítása miatt január 1-jével valamennyi helyhatósági tűzoltó-parancsnokság ennek a szervezetnek az alárendeltségébe került – csak Pécsett tudott megfelelő beosztást ajánlani a szakszervezeti vezetőnek. Közösségi közlekedéssel azonban a Kaposvárott élő Árok csak akkor érkezhetett volna meg a reggeli műszakváltás idejére, ha előző este vonatra száll. A hivatalos indoklás szerint emiatt született meg a felmentésére vonatkozó döntés.
Miután a HTFSZ is igen határozottan fellépett a hivatásos állományúak utolsó kedvezményei, például a szolgálati nyugdíj megőrzése érdekében, Árok szerint „benne volt a pakliban”, hogy meneszteni fogják. Szerinte a szolgálati törvénynek a szakszervezetek mozgásterének szűkítésére vonatkozó rendelkezései sem véletlenül születtek meg.
Terveit illetően Árok elmondta: a HTFSZ elnökeként változatlanul feladatának tekinti a tűzoltók érdekeinek képviseletét. Ezt a posztot leszerelése után is betöltheti, de az új helyzetről természetesen tájékoztatja a szakszervezet országos választmányát, s a február közepére tervezett küldöttgyűlés dönthet majd arról, hogy a posztján – immár „külsősként” – is megerősíti-e.
A Szolidaritás egyik vezetőjeként ugyanakkor gőzerővel dolgozik tovább az ellenzéki kerekasztal létrehozásán – jelentette ki Árok Kornél. Ideje betemetni az árkokat – mutatott rá a D-Day elnevezéssel meghirdetett akciósorozat kapcsán –, s ezért akkor árokparti Árok-partit hirdetett. Azóta tudja, igen nagy kihívást jelent, hogy a hatalom kizárólagos gyakorlására törekvő jelenlegi kormány demokratikus ellenzékét egy asztalhoz ültessék, ami a január 2-i tüntetésén sikerült.
A szélsőséges nézeteket valló pártokkal viszont semmiképpen nem kívánnak együttműködni, a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak tehát nem lesz helye az ellenzéki kerekasztalnál – szögezte le Árok Kornél. A többieknek pedig félre kell tenniük a korábbi sérelmeket, s meg kell találniuk a közös érdekeket – mondta
–, miközben egyetlen politikai erőt sem lehet korlátozni abban, hogy a saját értékrendjét is kifejezésre juttassa.
A Szolidaritás január végén, február elején megpróbálja meghatározni az ellenzéki kerekasztal működésének feltételeit. A négy társelnök és néhány szakértő – köztük politológus, szociológus és az 1989-es ellenzéki kerekasztal-tárgyalások aktív résztvevője is – együttesen dolgozik az új fórum előkészítésén. A részletekről már hétfőn nagyobb körben egyeztetést tartanak.
A példaként tekintett ellenzéki együttműködés feltételei a rendszerváltozás előtt egészen mások voltak, mert a békés átmenetben akkor a pártállam, tehát az MSZMP is érdekelt volt, most viszont erről szó sincs – ismerte el felvetésünkre Árok Kornél. A Fidesz ugyanis ragaszkodik a hatalomhoz, de Árok szerint el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az ország érdekeire is figyelemmel kell lennie.
Közgazdászok sora jelezte már, hogy igen nagy a baj, és ha az unió valóban kötelezettségszegési eljárásokat indítMagyarország ellen, évente több milliárd eurónyi veszteséggel számolhatunk – figyelmeztet a szakszervezeti vezető. Szerinte a Fideszkormánynak arra is fel kell készülnie, hogy egyszer majd valaki megkérdezi például azt: mi történt a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal, s miért vettek ötszázmilliárdért Molrészvényt, ha azon több százmilliárdos veszteséggel akarnak túladni.
