Az előzetes jogi vélemény elsősorban a jegybanktörvénnyel kapcsolatban fontos, mert ettől is függ, hogy Brüsszel hogyan dönt a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséről, illetve indít-e kötelezettségszegési eljárást, ha úgy találják, hogy a jogszabály nem áll összhangban az uniós joggal. A bizottság már a hét végére ígérte, hogy meglesz a jogi vélemény a vitatott jogszabályokkal kapcsolatban, ám egyelőre késik az elemzés.

Hasonló eljárás megindítása miatt érdekes az is, hogyan vélekednek az unió jogi szakértői az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséről, a bírák nyugdíjaztatásáról és a végtörlesztésről. Ez utóbbi témában ja nuár 4-én válaszolt a magyar kormány a bizottság kérdéseire (november közepén erre tíz hetet adott a bizottság), most ezt előbb lefordítják, majd elemzik. Egy bizottsági forrásunk úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy a végtörlesztésről kialakulna a jogi álláspont a biztosok szerdai ülése előtt. Szerdán politikai döntés születhet arról is, hogy a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének nemcsak a már törvényjavaslat állapotában is aggályosnak tartott jegybanktörvény módosítása lesz a feltétele, hanem – kvázi csomagot alkotva – a többi jogszabály módosítása is. Ez azonban annyira érzékeny politikai kérdés, hogy még név nélkül sem akarnak nyilatkozni uniós források. A bizottság azonban továbbra is azt érzékelteti, szívesen látna nagyobb Magyarországra helyezkedő nyomást az Európai Parlament, illetve a tagállamok részéről.

– Politikai, jogi és pénzügyi nyomást gyakorlunk Magyarországra – ezeket az eszközöket a többi intézmény is latba vetheti – mondta egy bizottsági forrás.

Ezzel együtt érdemben továbbra sincs szó arról, hogy az uniós alapszerződés 7. cikkének alapján olyan eljárást indítsanak Magyarország ellen, melynek végén akár a szavazati jogot is megvonhatnák hazánktól. Ehhez a többfordulós folyamathoz ugyanis a tagállamok egyhangú döntése kell, aminek elérése igen valószínűtlen. Nem valószínű egy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök távozásához hasonló forgatókönyv sem. Egy bizottsági forrás szerint a magyar problémát nem fogják „személyre szabni” Orbán Viktorra, mert a „probléma a rendszerrel van, hiszen a vitatott jogszabályokat a parlament szavazta meg”.

Médiaügyekben egyelőre nem várható további lépés az unió részéről. A médiatörvénnyel kapcsolatban a bizottság tavaly kihasználta jogi lehetőségeit. A Klubrádió pályázati kudarcába jogilag nem tudnak belekötni, politikailag azonban növelni szeretné a nyomást az üggyel foglalkozó Neelie Kroes digitális napirenddel és médiaügyekkel foglalkozó biztos is.

Kihátrál a frakciószövetség

A Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens, valamint Joseph Daul, az európai parlamenti (EP-) pártfrakció vezetője közölte: az Európai Bizottság azon ajánlásait fogja támogatni, melyek biztosítják, hogy Magyarország teljes mértékben eleget tegyen az unió jogi előírásainak. A zöldpárti EP-frakció nemrég Magyarország elleni eljárást kezdeményezett az uniós alapértékek sérelmére hivatkozva, amihez a liberálisok is csatlakoztak. A szocialisták pedig felszólították José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét, hogy tájékoztassa az EP-t, milyen lépéseket kíván tenni Magyarországgal kapcsolatban. (MTI)