Kétségtelen, hogy ennek következtében bizonyos szakokra már szegényes ismeretanyaggal is be lehetett kerülni a felsőoktatásba, ami sokak szerint magával hozta a diplomák elértéktelenedését, ugyanakkor ez inkább csak a korábbi állapotokhoz képest volt feltűnő: Setényi János oktatáskutató OktpolCafén megjelent elemzéséből tudható, hogy értelmetlen felsőfokú túlképzésről beszélni. A diploma megszerzése világszerte „demokratizálódott”, azaz egyre szélesebb rétegnek vált hozzáférhetővé. Bologna a kétszintű képzéssel ezt a folyamatot finomította. A felsőoktatásban tanulók száma ugyanis már 1990-től dinamikusan növekedett, miközben ez a növekedés az EU tagállamaival, illetve a fejlett ipari országokkal (OECD) összehasonlítva egyáltalán nem volt kiugrónak nevezhető. Sőt, Magyarország nem hozta be a lemaradását: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya továbbra is elmarad az EU- és az OECD-átlagtól.

Mihez képest van „túlképzés”? Ennek a kérdésnek valójában akkor lenne értelme, ha a továbbtanulás nem számítana jó befektetésnek. Csakhogy az: a felsőoktatás – írja a már idézett tanulmányában Setényi – még manapság is igen nagy versenyelőnyt jelent a magyar munkaerőpiacon, a (...) „diplomaszerzéssel kapcsolatos megtérülési elemzések szerint Magyarországon – nemzetközi és közép-európai összehasonlításban – mind a magán-, mind a közösségi hasznok mérete nagy, azaz a helyzet kedvező. Tehát Magyarországon nincs diplomástúlképzés”. A diplomával rendelkezők jóval nagyobb eséllyel vészelik át a válságot, mint azok, akik nem tanultak tovább, ugyanakkor kétségtelen, hogy körükben is nő a munkanélküliség. A diplomás-munkanélküliség tíz év alatt ugyanis megháromszorozódott, és tavaly nagyjából 30 ezer felsőfokú végzettségű élt munka nélkül, ami, tekintve azt, hogy napjainkban több mint ötvenezer diplomás lép ki évente a főiskolákról és egyetemekről, nem számít kiugró adatnak, pláne nem egy elhúzódó válságban.

Arra vonatkozóan, hogy mely szakokon van túlképzés, kevés egzakt adatra lehet támaszkodni, de ezek egyike a diplomás-pályakövetés rendszere. Ugyanakkor szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ez sem jelenthet valódi kapaszkodót, mert manapság a versenyképes tudással szinte együtt jár, hogy a diplomások gyakorta váltanak munkahelyet, tehát időről időre állás nélkül maradnak. Ugyanakkor tény, hogy valamennyi diplomáspályakövetés-vizsgálat egybehangzóan arra a következtetésre jut, hogy a bölcsész végzettségű hallgatóknak nem nehezebb elhelyezkedniük, mint a természettudományos végzettségűeknek. Polónyi István oktatáskutató korábban azt mondta, hogy az ilyen méretű szerkezetátalakítást nem indokolhatják a pillanatnyi munkaerő-piaci adatok, mert meglehet, bizonyos területeken talán valóban van hiány mérnökökből, az már egyáltalában nem biztos, hogy több kémikus vagy biológus is kell. És –tegyük hozzá – az esetleges mérnökhiányból sem következik automatikusan, hogy túl sok jogászt képeznének.

Az átalakításnak lesz egy másik szempontja is, amivel jelenleg talán még kevesen foglalkoznak: a költségei. Zeller Gyula, a Pécsi Tudományegyetem gazdasági és stratégiai rektorhelyettese korábban a Népszabadságnak azt mondta, hogy ha több műszaki és természettudományos szakembert kell majd képezniük, az magasabb költségekkel is jár, hiszen egy vegyészmérnök képzése például többe kerül, mint egy bölcsészé.

Végezetül egy másik szempont: a felsőoktatás államiférőhely-számainak csökkentése szembemegy az európai trendekkel. A nálunk fejlettebb országokban inkább bővítenek ugyanis, épp azért, mert diplomával könnyebb elhelyezkedni a piacon, mint anélkül. A diploma ugyanis felértékelődött a válság során, hiszen ők nagy valószínűséggel kevéssé fognak az adófizetők pénzére szorulni, ezzel szemben adózók lesznek. Sokszorosan megéri tehát az államnak a felsőoktatásba invesztálni. Ráadásul korábban Magyarország aláírta az EU 2020 stratégiát, amelyben a kormány vállalta, hogy a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 30-34 százalékra növelné 2020-ra. Ennek elérése a jelenlegi keretszámokkal lehetetlen.

Állásbörze a műszaki egyetemen, mérnökökből általában hiány van