„A morális válság alkotmányos válsággá alakult”
Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos szerint a korábbi morális, politikai válság a kormányváltás után alkotmányos válsággá alakult. A nemzeti együttműködés állama nem nevezhető jogalkotó államnak, mert a mai korszerű jogfelfogásban a jog az önkénnyel szembeni védelmet jelenti. Hozzátette: sok alkotmányjogász hirdeti, hogy bár szakmailag megkérdőjelezhető az új alaptörvény, de az alkotmányosság a rossz teret is jó tartalommal tudja kitölteni. Erre azonban szerinte ez az alkotmány nem alkalmas, mert konzultáció nélkül, a magyar társadalom felének megalázásával jött létre. Szerzőségét nem vállalja senki, csak annyit tudunk, hogy Szájer József iPadjén készült. Ma sikeres alkotmánynak csak azt nevezzük, amely a politikai közösség egészének támogatását bírja. Ezért hiába rokonszenves gondolat, hogy belenőhet az alkotmányosság, ez nem valószínű – mondta. Majtényi szerint „az alkotmányos baloldalnak és az alkotmányos jobboldalnak” kellene egy új alkotmányt létrehozni a 89-es elveknek megfelelő szabályozást elfogadva. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke a bírókat érintő változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy nyugdíjkorhatáruk 62 évre szállítása „a legnagyobb, legdrasztikusabb merénylet a bírói kar ellen”. Megbocsáthatatlanul durva lépés, a bírói karok lefejezése ugyanis normális országokban nem szokott megtörténni – tette hozzá.
Hack Péter alkotmányjogász az ügyészségről szólva elmondta, hogy a magyar ügyészi szervezet abszolút hie rarchizált apparátus, ahol a legfőbb ügyész minden ügyésznek adhat közvetlen utasítást, ő dönt ügyésszé válásról, előmenetelről, jutalmakról. Emlékeztetett, hogy a velencei bizottság 2010 végén elfogadott el egy 25 pontos ajánlást az ügyészségekre vonatkozóan, amiből a magyar ügyészség 12 pontnak felel meg. Van olyan ember, aki szívesen száll fel egy olyan repülőre, ami egy nemzetközi sztenderd 25 pontjából ennyinek felelmeg? – tette fel a kérdést.
