Megbocsátó hatalom

Közkegyelmet javasol adni a kormány azoknak, akik részt vettek tavaly december 23-án az LMP által szervezett demonstráción, és büntetőeljárás indult ellenük – ezt Giró-Szász András kormányszóvivő jelentette be. Hivatalos tájékoztatóján hangsúlyozta: a kormány azt tartja méltányosnak, hogy azok, akik részt vettek az Országház körüli akciókban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben.

Ezért a kabinet kezdeményezi az Országgyűlésnél, gyakoroljon közkegyelmet az esetükben –fogalmazott Giró-Szász András.

Tavaly év végén, a parlament utolsó plenáris ülése előtt (amelyen többek között a kétharmados kormánytöbbség elfogadta az új választójogi törvényt és az egykulcsos adó alaptörvénybe emelését) az LMP több aktivistája és országgyűlési képviselője a T. Ház bejáratához láncolta magát, hogy ezzel nehezítse meg a kormánypártiak bejutását. A rendőrség idővel feloszlatta a demonstrá ciót, a Lehet Más a Politika képviselőit pedig előállították. Hasonlóképp rendőri intézkedés alá vonták a Demokratikus Koa líció több politikusát is, akik szolidaritásként később szintén csatlakoztak a megmozduláshoz. Így a Gyorskocsi utcába vitték például Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt és Molnár Csaba egykori kancelláriaminisztert is. A rendőrség a nap második felében az MSZP több prominensét is előállította, miután szimbolikusan akadályozták néhány LMP-s aktivista elszállítását. A rendőrség összesen 43 embert – köztük 15 országgyűlési képviselőt – állított elő személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese a Népszabadságnak azt mondta: teljesen abszurd, hogy bárki bűncselekményt követett volna el december 23-án. „Tudatában vagyok annak, hogy szabálysértést követtem el a polgári engedetlenséggel.

Ezzel a többség lelkiismeretét kívántuk felhívni, a törvényességhez és alkotmányossághoz való lojalitásunknak pedig része, hogy vállaljuk a következményeket. Ezért is mondtunk le a mentelmi jogunkról. Ezért is állunk bármilyen szabálysértési eljárás elé” – fogalmazott Karácsony, hozzátéve: „számomra éppen ezért teljesen érdektelen, hogy Szijjártó Péter vagy Giró-Szász András akar-e közkegyelmet gyakorolni vagy sem”. Az LMP politikusa hangsúlyozta, hogy amit a Lehet Más a Politika képviselői (nem pártszervezésben, hanem önálló résztvevőkként) akkor a Parlament előtt tettek, világos gesztus volt a demokratikus jogállam és az ahhoz való lojalitás bizonyítására. „Szívesen megyek akár közmunkára is. Nem érdekelnek a Fidesz gesztusai. A Fidesznek nem az akkori demonstrálókkal, hanem a magyar választókkal szemben kell gesztusokat gyakorolnia és visszavonnia a jogkorlátozó döntéseket” – tette hozzá lapunknak Karácsony Gergely.

Hasonlóképp vélekedett a karácsony előtti napon szintén a Gyorskocsi utcai rendőrségre szállított Harangozó Tamás is. A szocialista politikus lapunknak azt mondta: nem közkegyelmet kell gyakorolni, inkább viszsza kellene vonni azokat az intézkedéseket, amelyek elvonták a parlamenti ellenzék demokratikus jogait, és amelyek az államcsőd kockázata felé lökik az országot. „Semmi szükségünk Orbán Viktor kegyelmére, nem kell a kegyelmes úr jóindulata” – ezt Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció kijelölt frakcióvezetője nyilatkozta a Népszabadságnak. A politikus szerint ha a kormány közkegyelmet akar gyakorolni, azzal elismeri, hogy a politikájával szembeni fellépés jogos és megalapozott volt. „Ha az Orbánék által irányított és Polt Péter által vezetett ügyészség úgy gondolja, hogy ellenünk le kell folytatni az eljárást, akkor állunk elé. Orbán akkor tudná elismerni azt, hogy rossz és tévúton jár, ha visszavonná az alaptörvényt” – tette hozzá Molnár Csaba.

A közkegyelem szabályai

Ha a parlament közkegyelmet akar gyakorolni, akkor a döntés kedvezményezettje nem tehet mást, mint hogy tudomásul veszi a vele szemben folytatott eljárás megszüntetését – jelentette ki az üggyel kapcsolatban Bárándy Péter ügyvéd, egykori igazságügy-miniszter. Azt azonban nem tartja kizártnak, hogy lehetővé tegyék az ügyek érdemi lezárását mindazok esetében, akik ezt kérik. Az Országgyűlés a közkegyelemről törvényben határozhat, és szövegezés kérdése, hogy ezt miként teszi. A személyes szabadság megsértése egyébként Bárándy szerint a Kossuth téri tiltakozók esetében nemigen állapítható meg. Hasonló tényállás alapján már számos, részben egymásnak ellentmondó ítélet született, s a vita tárgya nemegyszer az volt, hogy minősíthető-e ilyen cselekménynek, amikor valaki megakadályozza a gépkocsik továbbhaladását, de a gyalogosok mozgását nem korlátozza. (L. K.)

A rendőrségre bevitt egyik politikus szerint nem közkegyelmet kellene gyakorolni, hanem visszaadni az ellenzék demokratikus jogait
A rendőrségre bevitt egyik politikus szerint nem közkegyelmet kellene gyakorolni, hanem visszaadni az ellenzék demokratikus jogait
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.