A kormány szerint felesleges szakma? Kivéreztetik a közgazdászképzést
Ez a felsőoktatás rendszerének – ahogy arra a Magyar Narancs újságírója már rámutatott – a Széll Kálmán Tervhez képest is drasztikusabb megszorítása. A korábbi tervek szerint 2014-re csökkentették volna 30 ezerre az államilag finanszírozott helyek számát, ez a cél már jövőre megvalósul. Az oktatási államtitkárság nem tudta megóvni a felsőoktatás korábbi finanszírozását: jövőre milliárdokkal kevesebb jut az ágazatnak.
A kormány gyakorlatilag kivérezteti az államilag támogatott közgazdász- és jogászképzést: ez év szeptemberétől mindössze 100 jogászhallgatónak lesz államilag finanszírozott helye (az Eduline.hu szerint tavaly 800-nak volt), és 250 hallgató (tavaly 4900) tanulhat tandíjmentesen a gazdaságtudományi képzési területen. A többieknek még csak a részösztöndíjas pozíció sem nyílik meg. A felsőoktatás tandíjassá alakul 2012-től, mert a kisebbség kap állami ösztöndíjat. A korábbi kormányok tandíjelképzeléseitől ezt az különbözteti meg, hogy a diákoktól – akár a diákhitelen keresztül – érkező források nem jelentkeznek többletként a rendszerben. A családok által fizetett tandíjak így az állami elvonásokat ellensúlyozzák, már ha nem csökken a jelentkezők száma.
Az Eduline.hu szerint maguk a rektorok is meglepődtek, amikor meglátták a 2012-es keretszámokat, többen azt gondolták, az államtitkárságon elírtak egy nullát, néhány hete ugyanis még egy olyan tervezet keringett az intézményvezetők között, amelyben az szerepelt, hogy a gazdasági képzési területen idén körülbelül kétezer államilag finanszírozott helyet hagynak. De nem.
Lapunk kedden ismertette a Diákhitel II. bevezetésével kapcsolatos kormányzati tervet, amely azon túl, hogy a meglévő négyszázezer forintos hitelkeretet egy csak a képzés finanszírozására fölvehető 800 ezer forintos összeggel egészíti ki, további új elemeket is tartalmaz. A munkáltatókat is ösztönözné valamiképp, hogy diplomás munkavállalójuk törlesztőrészleteinek fizetésébe valamiképp beszálljanak. A kormány szerdán ugyan tárgyalta a diákhitel-szabályozás részleteit, de még nem döntött. Az államtitkárság tandíjakról szóló iránymutatóját azonban elfogadta: ez a dokumentum afféle iránymutató, abban ugyanis csak összeghatárokat jelölnek meg. A bölcsészettudományi szakokon például 230 ezer forinttól négyszázezer forintig terjedhet az éves tandíj. Az államilag finanszírozott helyekről lecsúszott hallgatóknak átlagosan 2-300 ezer forintba kerül egy-egy félév. A vidéki egyetemeken és főiskolákon valamivel alacsonyabbak a díjak, különösen a kevésbé népszerű szakokon. A legdrágább az orvosképzés, a Semmelweis Egyetemen a fogorvosképzés több mint egymillió-háromszázezer forintba kerül.
Átpolitizált a felsőoktatás – ezt mondta kérdésünkre a Diákhitel II.-ről és a tandíjat rögzítő hallgatói szerződésekről egy a felsőoktatási intézmények tanácsadójaként működő vállalkozás szakértője. Nem vitatja ugyanakkor, hogy alapvetően jó kezdeményezés az önköltséges, illetve részösztöndíjas képzés diákhitellel történő finanszírozása, azonban ez – állítja – a hazai bérviszonyok miatt csak bizonyos szakmák esetében jelenthet megoldást a tanulni vágyók pénzügyi terheire. Véleménye szerint a konstrukció kiszámíthatatlan kockázatot jelent a hitelfelvevőknek. Úgy véli, hogy az alacsony hazai bérszínvonal miatt akár még az is megeshet, hogy a bruttó fizetés 12 százalékával törlesztő hallgató a nyugdíjáig sem „pörgeti ki” a több millió forintos hitelét. Tehát a Diákhitel II.-ben csak olyan szakmák esetén éri meg részt venni, ahol magasak a kezdő fizetések.
A diákhitel jó eszköz lenne, de a kormányzati terv inkább porhintésnek tűnik. Ezzel a PR-fogással akarják az államilag finanszírozott férőhelyek radikális csökkentéséből adódó feszültségeket oldani – így összegzi a Diákhitel II.-ről a véleményét Radó Péter oktatáskutató, aki közli, hogy a diákhitel sok országban működő konstrukció, azonban másutt a felsőoktatás finanszírozása sokszereplős, arányaiban jóval több diákkal, mint Magyarországon. – Vannak tandíjmentes hallgatók, tandíjtámogatások, az üzleti szektor is aktív, a cégek szerződést kötnek a tehetséges hallgatókkal. Magyarországon viszont az állami finanszírozástól függ az egész rendszer. Emellett szűkítik a felsőoktatásba lépők körét, cserébe viszont el lehet adósodni – fogalmaz. Radó abban is problémát lát, hogy a hallgatói szerződéssel röghöz kötött diák és a magas képzési költségek hatásai sokszorozódnak – így a munkáltatók nem lesznek érdekeltek beszállni a törlesztésbe, a fiatalok meg inkább külföldön tanulnak majd.
A szocialisták korábban olyan tandíjrendszert szerettek volna bevezetni, amely mindenki számára egységes lett volna, a fizetési kötelezettségek alól a szociális helyzet és kiváló tanulmányi teljesítmény alapján lehetett volna felmentést kapni. Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatási szakpolitikusa azt mondja: az új felsőoktatási törvény alapján legfeljebb szűk elitképzés lesz. – Orbán Viktor munkaalapú társadalmat akar, amivel egyetértünk. Csakhogy ezt a társadalmat mi magas hozzáadott értékű és tudáson alapuló munkahelyekkel képzeljük el, amelyhez elengedhetetlen, hogy ne vonjanak ki forrásokat a felsőoktatásból. A Fidesz alacsony hozzáadott értékű munkákban gondolkodik, a társadalomképe ázsiai típusú – állítja Kunhalmi, hozzátéve, a diákhitellel nem pluszforrásokat tesznek a felsőoktatásba, hanem a jövőben elvonandó negyvenmilliárd forintot akarják a hallgatókkal kipótolni.
Az LMP szakpolitikusa szerint a diákhitel kifejezés valójában tandíjhitelt jelent. Osztolykán Ágnes szerint a Diákhitel II.-ben nehéz lesz törleszteni a diplomásoknak, akik épp a Fidesz rossz adópolitikája miatt már nem élveznek bérelőnyt. Példaként említi a pedagógusokat, akiknek az egykulcsos adórendszerben tíz százalékkal csökkent a fizetésük. Az LMP álláspontja az, hogy nem szabad a felsőoktatásba lépést korlátozni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a teljes költségtérítést fizetők egész életükre eladósodhatnak.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egyelőre nem kíván reagálni a Diákhitel II. tervezetéről, illetve a hallgatói szerződésekről szóló hírekre. Nagy Dávid elnök lapunkkal azt közölte: nem támogatják a felsőoktatásba lépés szűkítését, és a röghöz kötést sem. Azt a társadalmi igényt viszont elismeri, hogy a Magyarországon tanult hallgató valamennyi itthon ledolgozott évvel járuljon hozzá képzési költségeihez.
Magyar Bálint korábbi liberális miniszter a kibővített hitelkeretről azt mondja: ha túl nagy a felvehető összeg, az instabillá teszi az eddig jól működő, önfenntartó rendszert. – Vagy kezest kell bevonniuk a hallgatóknak, vagy olyan kockázatok jelennek meg a bedőlő hitelesek miatt, amelyek hosszú távon megemelik a kamatokat. A röghöz kötésről azt mondja: a vasfüggöny után a Fidesz most adósságfüggönnyel zárja le az országhatárokat.
