Egyre mélyebben
– A magyar tárgyaló küldöttség a kabinet teljes körű felhatalmazása birtokában kész bármiről előfeltételek nélkül egyeztetni a Nemzetközi Valutaalappal – mondta, külön kiemelve a kormány kompromisszumkészségét. Ebbe az is beletartozik, hogy elővigyázatossági-készenléti hitelről egyezzenek meg, olyanról, amelyből a piaci finanszírozást preferáló kormány szándéka szerint egyetlen centet sem hív majd le. Igaz, a hírek szerint az IMF az ennél szigorúbb feltételekkel járó, a 2008-ashoz hasonló, úgynevezett készenléti hitelt kínál Magyarországnak.
– Mindez azonban nem jelenti azt, hogy akármilyen feltételt elfogadna a kormány – folytatta a magyar delegáció főtárgyalója, aki a miniszterelnöktől érkezett a sajtótájékoztatóra. Szavai megtették a hatásukat, a tájékoztató kezdete előtt pár perccel újabb, ezúttal 324 forintos csúcsra ért euróárfolyam a beszéd végére 2,50 forinttal mérséklődött. A magyar adósságtörlesztés-biztosítási felár is előbb 750 bázispontos rekordra futott fel, majd visszacsúszott a 730-as szintre.
Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodavezetője lehűtötte a gyors megegyezésben bizakodókat, s eloszlatta a szerdán lábra kapott híreket,miszerint az IMF igazgatósága január 18-i ülésén már kialakítja pontos álláspontját a Magyarországnak nyújtandó hitel feltételeiről. – Az ülésnek nem ez a témája, ott a magyar gazdaság helyzetét, az eddigi felülvizsgálatok eredményeit fogják értékelni – közölte.
Az Európai Unió sem rohan Budapest segítségére. Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője a Wall Street Journalnak nyilatkozva egyértelművé tette, hogy a támogatás alapfeltétele a Brüsszel által kifogásolt magyar törvények módosítása.
Ezek közé tartozik a jegybanktörvény is. A jogszabályt Fellegi tegnap a védelmébe vette, s azt is mondta: „Ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.” E kijelentés erejét azonban gyöngítette Lázár János Fidesz-frakcióvezető, aki az alkotmányos együttműködés hiányát vetette a Magyar Nemzeti Bankot irányító Simor András szemére az MTI-nek adott, ugyancsak szerdán megjelent interjújában. Szerinte a nemzeti banknak az lenne a feladata, hogy monetáris eszközökkel támogassa a kabinet gazdaságpolitikáját ilyen nehéz időkben. Az MNB közleményben utasította vissza Lázár a jegybanki függetlenséget támadó szavait, amelyek elfogadhatatlanok, és a jelenlegi válságos helyzetben különösen sokat ártanak az ország érdekeinek. Rámutattak arra, hogy Lázár pontosan ismeri a jegybank és a kormány együttműködésének módját és mértékét, ezért az interjúnak az együttműködés hiányára utaló részei nem felelnek meg a valóságnak.
Hazai elemzők szerint Fellegi Tamásnak a kormány nyitottságát hangsúlyozó beszéde ennek ellenére jó üzenet a piacnak. Keszeg Ádám, a Raiffei sen Bank elemzője szerint az azonnali, érezhető forinterősödés is kifejezte a bejelentések hangsúlyosságát. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az ország megítélésének további javulásához, a forint további erősödéséhez sokkal több kérdésben kell közelednie a magyar félnek az IMF/EU követeléseihez. – Most a mi térfelünkön pattog a labda, a magyar kormánynak kell gesztusokat tennie – mondta.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland vezető londoni elemzője szerint a külföldi befektetők egyelőre „hiszem, ha látom” hozzáállást fognak tanúsítani. A 324 forint körüli euróárfolyam miatt az MNB-nek az alapkamat eddigi 25–50 bázispontos emelései után most már „három számjegyű” emelésről kell gondolkodnia. Ráadásul szerinte a magyar jegybanknak gyorsan kell lépnie, különben előfordulhat, hogy a magyar kormánykötvények nagyobb befektetői pánikszerűen kivonulnak a piacról.
