Eddig tud elmenni – saját kereteit teljesen kimerítve –a főváros, onnan már a kormány felelőssége mindaz, ami a fővárosi közösségi közlekedéssel történik. Azután megkezdődik a visszaszámlálás – véli Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője, aki érthetetlennek tartja a kormány érzéketlenségét. – Budapest évi 4000 milliárd forint adó befizetésével járul hozzá a nemzetgazdasághoz.

Ha leáll a BKV, megbénul a város, nemcsak a tömegközlekedés hiánya, hanem a megnövekedő autófolyam okán is. Ez napi 14 milliárd forint bevételkiesést jelent az országnak, amiből már néhány nap alatt összejönne az, ami most a továbbműködéshez szükséges. Lehet, hogy az Orbán-kormány nem látja a BKV-csődben rejlő államcsőd fenyegetését. Elvégre abban sem látja, hogy immáron a magyar gazdaságot kisegíteni tudó összes szervezettel összeveszett.

Horváth Csaba szerint az is lehet, hogy a fővárosi közlekedési cég kivéreztetése valójában a piac magáncégek felé történő megnyitását szolgálja. Elvégre több Fidesz-közeli cég is szívesen betenné ide a lábát. A ciklus elején már tettek is rá kísérletet. De ez meglehetősen kockázatos taktika. Mire megnyílhatna a piac, a BKV összeomlása mindent magával ránthat. A cég közszolgálati szerződése április végén lejár, így májusban meg – ha a pénzügyi válságot túlélné – emiatt nem futhatnak ki a garázsokból a járművek. Csakhogy a főváros addig nem tud szerződni, amíg hiányoznak a szükséges törvényi feltételek. S furcsamód hiába dübörög maximumon a törvényhozási gépezet, az ehhez szükséges jogszabályok csak nem akarnak megszületni.

S hiába távozott Fellegi Tamás a fejlesztési minisztérium éléről, a fővárosi járműbeszerzés továbbra sem kapott zöld utat. Nem halad a 4-es metró, csúszik a dugódíj bevezetése, holott ez az uniós támogatás feltétele volt – amit egyébként a BKV-csőddel is elbukunk.

Horváth Csaba szerint Budapest megindult a lejtőn

S közben ahogymélyül az árok a főváros és a kormány között, úgy enyhül a Fővárosi Közgyűlés légköre. Az érveket gyakran hangerővel helyettesítő városvezetésben az utóbbi két hónapban érezhetően csökkent az agresszió szintje. Bár az érdemi párbeszédig még nem jutottunk el – mondja Horváth Csaba. – Az előterjesztések és a döntések továbbra is a fővárosi Fidesz, illetve a főpolgármester körében születnek, és csak a kinyilatkoztatáskor értesül róluk az ellenzék.

Csakhogy az agressziónak magas felára van. A kormány még nem, de Budapest lassan belátja. Mint ahogy az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az ország legnagyobb fejőstehenének számító főváros semmit se nyert azzal, hogy a kormány politikai szövetségese ül a vezetői székben. Addig jól mentek a dolgok, amíg hajléktalanoktól kellett megtisztítani a várost, megregulázni az oktatási és gyermekvédelmi intézményeket, a működésképtelenség határára sodorni a színházakat.

A főváros sok tekintetben elébe ment a kormányzati elképzeléseknek, pél dául az aluljárók kisöprésével vagy a nyelvi előkészítő osztályok felszámolásával. A fagyhalálok száma nem az új modell hatékony működése miatt nem nőtt, hanem a szokatlanul enyhe télnek köszönhetően. Előbb seperték ki ugyanis a hajléktalanokat az aluljárókból, mint hogy a szociális hálót megszőtték volna. A fűtöttutca-programról például csak a múlt hónapban döntöttek.

Egyetlen tollvonással felszámolták a rezsihátralékosokat segítő alapítványt, milliárdokat vontak el az oktatási és kulturális ágazatból. A korábban iskoláit tekintve a világ élmezőnyébe tartozó Budapest Tarlós István és Hoffmann Rózsa együttes lépései következtében megindult a lejtőn – mondta a szocialista politikus. Egy év alatt másfél milliárdot vontak ki az ágazatból a fővárosban. A költségvetés felelősei persze örülnek, hiszen rövid távon szép megtakarítást sikerül elérniük, de a jövőben többszörösen fizetünk érte. A változásokhoz alkalmazkodni képtelen, munkában és magánéletben egyaránt sikertelen emberek tízezreit köpi majd az utcára ez a rendszer az elkövetkező években.

S a szigor az idén se enyhül. Erre utal az idei költségvetési koncepció. Újabb elvonások lesznek, s pél dául a színházak egy része aligha tud máshonnan pénzt előteremteni. A káosz éve után jön az összeomlás. S miközben spórolás címén lassan mindent megfojt a városvezetés, szó nélkül lemond 300 milliárdról. Ennyi az értékük a január elsejével állami tulajdonba adott fővárosi egészségügyi intézményeknek. Cserébe a kormány még abba se egyezett bele, hogy a tervezett változtatásokról szóljon a városvezetésnek. Így most senki sem tudhatja, meddig működnek kórházak a jelenlegi épületekben. A János kórház irodaházzá alakításáról már a nyáron egyeztetett a kerületi polgármester és az egészségügyi kormányzat. Az intézmények ellentételezés és az ellátás színvonalának fenntartására vonatkozó ígéret nélküli átadásával Tarlós István és a fideszes városatyák megszegték a választópolgároknak tett esküjüket – állítja Horváth Csaba. – Budapest javának szolgálatára tettek esküt, nem javainak kiszolgáltatására.

Közeledő lassítási akció

Ha nem történik érdemi előrelépés a BKV pénzügyi helyzetének rendezésében, illetve a felmondott kollektív szerződés újratárgyalásában, a munkavállalók nem tudják tovább vállalni a felelősséget, és az utazóközönség biztonságának érdekében csak olyan járművek állhatnak majd forgalomba, amelyek minden előírásnak megfelelnek – jelentette be a mai tárgyalás kudarca után Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke. (A két éve tartott hasonló akció idején több száz járművel kevesebb állt forgalomba naponta.) Az érdekvédők azt sem értik, hogyha ennyire nincs pénz, akkor egyes ágazatok kiszervezése mit old meg. Talán azért kellett felmondani a kollektív szerződést, hogy az olcsóbbá vált munkaerő révén az alvállalkozók nagyobb eséllyel indulhatnak a pályázatokon?

Tarlós István főpolgármester is borúlátó. A HVG-nek adott interjújában úgy számolt, hogy a főváros összes likvid forrását összekaparva kilencmilliárd forintot tehetnének bele a BKV-ba, ha az állam felszabadítja a 32 milliárdos normatívát, és ezenkívül ad még 24 milliárd forintot. Az intézményeink működését a végsőkig megfeszítve, drágítások révén további 21 milliárdot szedhetnek össze – derült ki a főpolgármester szavaiból.

A tervezett megszorítások részleteiről nyilatkozva Tarlós István a távirati irodának elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene - ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást.