Az idén már lassul a kétharmad kodifi kációs tempója
Sok minden azonban már nem fog változni, hiszen tavaly a parlament 213 törvényt fogadott el –nyolcvanat az esztendő utolsó három hónapjában –, egy évvel korábban pedig csaknem 190-et, s ezzel nagyjából be is fejeződött a közjogi rendszer teljes átalakítása. Új alaptörvény született, a Fidesz saját képére szabta az önkormányzati és a parlamenti választási törvényeket, s alaposan átszabták az Alkotmánybíróság hatásköreit, illetve korlátozták a Magyar Nemzeti Bank önállóságát. Új médiaszabályok léptek hatályba, s felállították az ellenzék nélkül működő médiahatóságot. Emellett új bírósági struktúrát alakítottak ki, a személyzeti hatásköröket pedig egyetlen személy kezébe adták.
Változtak a közszolgálatban, valamint a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottakra, a bírákra és az ügyészekre vonatkozó szabályok is. Megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, míg a szolgálati nyugdíj helyett adóköteles járadékot folyósítanak. A versenyszférában dolgozókra pedig nyártól az új – a munkaadók számára kifejezetten előnyösebb – munka törvénykönyve rendelkezései érvényesek.
A kormány idei jogalkotási terve így már nem sok meglepetést tartalmaz, és a kodifikációs boom lassulását jelzi, hiszen a kisebb-nagyobb módosításokkal együtt már csak ötven-hatvan körüli törvény szerepel a programban. Az év első felére ígérik az eddiginél is szigorúbb büntető törvénykönyvet, és megszülethet a magánjogi viszonyok egészét szabályozó polgári törvénykönyv is, amely a családjogtól a társasági jogig szinte mindenre kiterjed. A közigazgatási rendszer átalakítását a járások kialakításáról szóló törvény elfogadásával fejezik be; a tervezet már februárban a kormány elé kerülhet. Emellett törvénycsomag készül a helyi közbiztonságról, az önkormányzati rendészeti szervek létrehozásáról is.
A választási eljárási törvényt tavasszal az új választási törvényekhez igazítják; különösen a kampány és annak finanszírozási szabályai lesznek érdekesek,mert a Fideszmár korábban kilátásba helyezte, hogy korlátozná a hirdetéseket, illetve a kampánykiadásokat is. Új törvény készül a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról, az információbiztonságról, valamint a nemzetgazdaság védelmi felkészítéséről is. A jogalkotási terv szerint törvény szabályozza majd az életjáradék üzletszerű nyújtásának feltételeit, s magas szintű jogszabály védi az új lakást vásárlókat a projektcégektől.
Adós marad viszont a program néhány, az alaptörvény szerint sarkalatosnak minősülő törvénnyel. Nem szerepel a sorban például a pártok működését és gazdálkodását szabályozó előterjesztés, a választójogról szóló külön törvény. Ugyancsak hiányzik az országgyűlési bizottságok tevékenységére vonatkozó tervezet, illetve a képviselők jogállási törvénye; egyelőre csak a javadalmazásukra vonatkozó egyéni képviselői indítvány van napirenden.