Több szervezet is azt állítja, hogy annyi szervezetet hívtak meg a találkozóra, hogy gyakorlatilag lehetetlen lesz érdemi munkát végezni.

Még ha így lenne is, az szinte biztosnak tűnik, hogy feszült hangulatú egyeztetésre készülhetnek Szócska Miklósék, nem utolsósorban azért, mert a kormány az év végi törvényhozási káoszban elfogadtatott egy olyan jogszabályt a képviselőkkel, amelynek alapján – így vélik legalábbis az érdekvédelmi szervezetek – „parttalan rabszolgamunkára” kényszeríthetők az orvosok. E jogszabály miatt – amely valójában az egészségügyi vészhelyzet kihirdetéséről szól – a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) az Európai Bírósághoz fordul, és kéri az európai társszervezetek támogatását is.

Bélteczki János, a MOSZ elnöke lapunknak azt mondta: az új jogszabályban nincs benne, hogy milyen körülmények között hirdethető ki az egészségügyi vészhelyet, amelynek során bárki, akinek egészségügyi végzettsége van – de akkor is, ha csak ilyen szakmai képzésben vett részt –az ország bármely pontjára kirendelhető munkavégzésre. Ebből pedig az következik,hogy vészhelyzet akármár akkor is kihirdethető, ha az egészségügyi dolgozók tömegesen készülnének arra – mint ahogyan készülnek is –, hogy nem vállalnak önként további túlmunkát azon túl, mint amenynyire a törvény alapján kötelezhetők. Akkor is szükségállapot rendelhető el, ha a dolgozók élni kívánnának azzal a jogukkal, hogy megszüntetik a munkaviszonyukat vagy a közalkalmazotti jogviszonyukat, vagy nem kötnek a továbbiakban számukra hátrányos közreműködői szerződéseket. Bélteczki János szerint nyilvánvaló, hogy a szlovák orvosok példáját követni kívánó magyar orvosok ellen hozták meg a kifogásolt jogszabályt, amely egyébként két nappal az után jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke bejelentette: három hónapra felfüggesztik a szakorvosok letétbe helyezett felmondóleveleinek aktiválását.

A rezidensszövetség egyike azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vesznek a mai egyeztetésen, így nyilvánvalóan szóba kerül az ő helyzetük is.

Lapunk úgy értesült, hogy az államtitkárság kisebb csoportokban már napok óta egyeztet érdekvédő szervezetekkel, amelyek egyelőre nem látják a bérrendezés forrásoldalát, mert az úgynevezett chipsadóból befolyó összeg az igényeket bizonyosan nem fedezi, vagyis szükség lesz az egészségügyi rendszer átalakításából származó esetleges megtakarításokra, valamint uniós pályázati pénzekre is. A szervezeteknek kételyeik vannak azt illetően, hogy ezeket a pénzeket megkapják-e.