Ki miért szégyelli magát? - kérdeztük a frakcióvezetőket
Lázár János megkeresésünkre a frakciószóvivő útján azt üzente: január 3. után válaszol kérdéseinkre.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arra a legbüszkébb, hogy a parlamenti többség, illetve a kormány munkájának az eredménye az, hogy sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, illetve megmenteni az államcsődtől Magyarországot. „De büszke vagyok az új alaptörvény, illetve azoknak a törvényeknek a meghozatalára, melyek lehetővé teszik Magyarország megújítását. Az elfogadott sarkalatos törvények adják meg ehhez a kereteket. Emellett elég jól tudtuk kezelni az ellenzéket a T. Házban” – fogalmazott.
A kereszténydemokrata frakcióvezető arra, hogy mit szégyell, illetve sajnál, úgy válaszolt: „jó lett volna, ha az eredeti, Szászfalvi László államtitkár által elkészített egyházügyi törvény simán megy át a parlamenten, a visszavonást, illetve az Alkotmánybíróság döntését sikerül elkerülni. (Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség címén semmisítette meg a törvényt. – A szerk.) Harrach Péter 2012 legfontosabb feladatának az elfogadott törvények „bejáratását” nevezte, azokat a szükséges módosításokat, melyeket az élet, a gyakorlat megkövetel akár az oktatási, az egészségügyi, a közjogi, az önkormányzati rendszerek átalakításakor.
Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője egyfelől arra büszke, hogy sikerült stabilizálni a pártot, megtették az első lépéseket a megújulás érdekében: megújították a szervezetet, ellenszavazat nélkül elfogadták a radikális alapszabály-módosítást, utánpótlásképzésbe kezdtek, és elindították az MSZP új programjának a kidolgozását is. Büszke arra is, hogy szerinte le tudták zárni a belső vitákat, és új lendületet vett a parlamenti munka is. Fegyelmezettebben és hatékonyabban dolgoznak a képviselők, „az obstrukciós akciókkal pedig térdre kényszerítettük a Fideszt a kétharmaduk ellenére.” Szégyellnivalója a Fidesznek van, mondta.
„De helye van az önkritikának is, egészen biztosan javítani kell kommunikációnkat, akcióképességünket és szervezettségünket” – tette hozzá. Az MSZP elnöke a jövő év legfontosabb feladatai között a kemény, egységes és felelős kritika megfogalmazását emelte ki, illetve egy új politikai alternatíva kidolgozását. „Fel kell készülnünk a Magyar Köztársaság gazdasági-társadalmi és jogállami újjáépítésére” – mondta Mesterházy Attila.
A Jobbik elnök-frakcióvezetője, Vona Gábor a gyöngyöspatai polgármester-választáson aratott győzelemre a legbüszkébb. „Az időközi választásokon a Fidesz rendre győzelmet aratott, egyedül a Jobbik tudott nyerni a kormányzópárttal szemben. Arra is büszke vagyok, ami azóta történt a településen: minden meglévő probléma ellenére Gyöngyöspata visszatért a normális kerékvágásba. Sikerült olyan programokat elindítani, ami a legszélesebb közönség számára is elfogadható.
„Ami a szégyenkezést illeti, talán nagyképűnek tűnhet, de úgy érzem: nincs olyan, ami miatt szégyenkeznem kellene. Inkább fájdalom van bennem, amiért a jelenlegi parlamenti helyzetünkben a programunkból keveset tudtunk megvalósítani” – fogalmazott Vona Gábor, hozzátéve: 2012-ben fő feladat lesz, hogy a pártprogramból minél több elemet „átverjenek parlamenten”. „Hozzá kell tennem, hogy komoly aggodalmaim vannak a jövő esztendővel kapcsolatban. Nem tudom kizárni, hogy 2012-ben kaotikus, anarchikus helyzet alakul majd ki. Mindannyiunk felelőssége ennek elkerülése” – tette hozzá a Jobbik elnöke.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arra büszke, hogy 2011-ben a Lehet Más a Politika tizenöt fős képviselőcsoportja alkalmazkodni tudott a „teljesen irracionálissá vált parlamenti tempóhoz”, és a párt stabilizálni tudta a támogatottságát.
„Szégyellni azokat a helyzeteket szégyellem, amelyek méltatlanok voltak a parlamenthez. Amikor a kormánypártok nyíltan semmibe vették a parlamentáris szabályokat, és gyakran kivonták magukat a vitából is, helyette közbeordibálva próbálták megzavarni az LMP-s képviselők felszólalásait” – tette hozzá Schiffer András. Az ökopárti politikus a 2012-es év legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a Lehet Más a Politika kormányképes alternatívát tudjon felmutatni. „Meg kell győznünk az embereket arról, hogy ránk lehet bízni az ország sorsát!” – fogalmazott lapunknak Schiffer.
A Demokratikus Koalíciónak parlamenti frakciója hivatalos formájában egyelőre még nincs, megválasztott frakcióvezetője viszont már igen. Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter a DK mint önálló párt megalakulását jelölte meg pozitívumként. „Azért is vagyok erre büszke, mert így a széles körű ellenzéki összefogás színesebbé és izgalmasabbá válik” – fogalmazott. Szégyellnivalója nincsen, szégyenérzet fogja viszont el, amiért „Magyarországnak január elsejétől egy egypárti, orbáni rendszert bebetonozó alaptörvénye lesz”.
Ez Molnár szerint az egész ország, de elsősorban Orbán Viktor szégyene. A jövő év legfontosabb feladatai között éppen ezért egy minél szélesebb körű Orbán-ellenes szövetség létrehozását jelölte meg, amelynek szerinte a január 2-ára meghirdetett civilek és pártok által támogatott demonstráció lehet az egyik kiindulópontja. „A nagy cél az Orbán elleni világ összefogása” – tette hozzá Molnár Csaba.
