Ha szükséges, harcolni fogok
Péterfalvi Attilát a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezte ki, de szerinte Sólyom kijelentése változatlanul érvényes: ha a helyzet úgy hozza, már csak a szakmai tisztesség okán is ellent kell mondania annak, aki jelölte. Amennyiben tehát szükséges, harcolni fog.
Péterfalvi – aki 2001-től 2006-ig a parlament által választott adatvédelmi biztosként dolgozott – úgy véli, megalapozatlanok azok a feltételezések, amelyek szerint a kinevezés rendje miatt sérülne az új hatóság, illetve annak vezetőjének függetlensége. A szakmai feltételek és a jogszabályi környezet változatlanul igen szigorúak, a hivatalt senki nem utasíthatja, számára feladatot csak törvény szabhat meg, tevékenysége felett pedig a bíróság külső kontrollt gyakorol – sorolja a garanciális elemeket az elnök. Az ő megbízatása egyébként kilenc évre szól, és gyakorlatilag elmozdíthatatlan, ami a függetlenség újabb biztosítéka.
Egyes vélemények szerint az Európai Unió az adatvédelmi biztosi rendszer felszámolása, a szakombudsman idő előtti menesztése miatt akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. Ezt Péterfalvi nem kívánta kommentálni, azt azonban kijelentette: a hivatal hatásköreit és eljárását tekintve is sokkal inkább megfelel az EU adatvédelmi irányelvének, ami 1995-ben született, vagyis később, mint a hazai adatvédelmi törvény. A magyar szabályozást később próbálták ugyan az uniós normához igazítani, de az új hivatal elnöke szerint felemás eredménnyel.
Az ombudsman intézményétől idegenek azok a hatósági feladatok, amelyeket az irányelv szerint el kellett volna látnia – fogalmazott Péterfalvi. A hatóság viszont határozatában elrendelheti például a jogosulatlanul kezelt személyes adatok törlését, de akár bírságot is kiszabhat. Lehet persze vitatkozni azon – tette hozzá –, hogy miért nem százmillió forint a felső határ, de úgy véli, a tízmillió éppen elég visszatartó hatást jelent, ha azt, amennyiben a jogsértést nem szüntetik meg, többször is kiszabhatják.
A távozó adatvédelmi biztos a közelmúltban kifogásolta, hogy Péterfalvi már a kinevezése előtt válogatott a hivatal emberei között, miközben az új hatóságnak jogutód szervezetként mindenkit át kellene vennie. Az elnök álláspontja, hogy ez a helyzet teljes félreértelmezésén alapul. A munkatársakkal a további foglalkoztatásról csak a formális kinevezése után, bár kétségkívül a hivatalba lépése előtt tárgyalt, de ez kötelessége volt, hiszen az önálló adatvédelmi hatóságnak január 2-tól – új helyen és új szervezeti keretek között – már működnie kell.
Tény, hogy a szakombudsman 49 fős stábjából csak harmincat foglalkoztatnának majd az új szervezetben, de ennek oka Péterfalvi szerint az, hogy az eddigiekhez képest más feladatokat is el kell látni. Miután önálló intézményről van szó, szükség van gazdasági és humánpolitikai szakemberekre, s meg kell teremteni egy új létesítmény működtetésének feltételeit is. A lehetőségeket pedig behatárolja, hogy minderre 59 státust biztosítottak.
A személycseréket indokolja, hogy bizonyos ügyekben – például a személyes adatok védelmével összefüggésben – hatóságként léphetnek fel. Az adatvédelmi nyilvántartás ugyancsak a hatósági eljárás részévé válik, és e területen az elnök szerint ma jelentős az elmaradás. Eddig nem vezették be az auditált iratkezelési rendszert sem, amit szintén meg kell oldania. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a távozó adatvédelmi biztos sem mindenkivel kívánt a korábbi stábból együttműködni, s még az is előfordult, hogy egy főosztályvezető a nászútján kapta meg az értesítést a felmentéséről.
Péterfalvi mindezeknél sokkal fontosabbnak tartja, hogy hatósága az eddiginél hatékonyabban léphet fel a személyes adatok védelme érdekében. A politikusok nehezen fogadják el, hogy a jogszabályok a tevékenységüket bizonyos keretek közé szorítják, de az elnök dolga a törvényekben foglalt rendelkezések érvényre juttatása – akár a hatalommal szemben is. Ehhez pedig az új szervezet vezetője szerint most kedvezőbbek a feltételek, mint korábban. A mozgástér legfeljebb annyiban szűkül, hogy maga nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, de ha az alkotmányos szervek között jó együttműködés alakul ki, az alapjogi biztost erre bármikor felkérheti.
A biztossal egyébként elsősorban a jogpropaganda terén kíván közösen fellépni – emelte ki Péterfalvi. Különösen a fiatalokat tekinti fontos célcsoportnak, akiknek főként az internet használatával kapcsolatos veszélyekre szeretné felhívni a figyelmét. Szerinte mindenkiben tudatosítani kell, hogy – a munkavállalástól a személyes biztonságukig terjedően – milyen kockázatokkal jár, ha személyes adatokat tesznek közzé a világhálón.
Arra a felvetésünkre, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán a jelenleginél rosszabb lehet a helyzet – a nyilvános adatok köre szűkülhet, s azokat feles törvényben határozhatják majd meg –, Péterfalvi kijelentette: várjuk meg, mit hoz a gyakorlat. Ilyen ügyekben ugyan nem bírságolhat, de pert indíthat, illetve folyamatban levő bírósági eljárásban közreműködőként beavatkozhat. Ugyanakkor bízik benne, hogy a hatóság presztízse is elegendő lesz az esetleges jogsértések megszüntetéséhez. Adatvédelmi biztosként korábban – ugyancsak hatósági jogosítvány nélkül – sikerült elérnie, hogy nyilvánosságra hozzanak például minisztériumi megbízási szerződéseket.
Péterfalvi korábban megszólalt a médiában megjelent, a személyiségi jogokat érintő hírekkel kapcsolatban is. Kérdésünkre leszögezte: a bűnügyi tudósítások – és általában a bulvárhírek – kapcsán a legszerencsésebbnek azt tartaná, ha a szakmán belül születne etikai kódex. Nem szeretne ebbe beavatkozni, miközben az ilyen híradások kapcsán elvárható önmérséklet egyelőre hiányzik Magyarországon. A Fehér Miklós egykori futballista halálának évfordulóján rendezett emlékgála kapcsán példaként említette, hogy a focista haláltusájáról korábban felvételeket tettek közzé, ami joggal keltett felháborodást.
