Nincs pénz tiszta szoftverre
A Computerwolrd szerint az állam eddig nyomott áron szerezte be a szoftvereket, de minden bizonnyal ilyen áron képtelenség elegendő számú open source-szakértőt szerezni, akik két hónap alatt megoldják mindenütt a programcserét. Kérdéses az is, hogy az állam segíti-e az iskolákat, vagy a tantestületek és a szülők feladata lesz-e a jól ismert Microsoft-szoftverek önerőből történő beszerzése vagy az átállás pár milliárd forintra becsülhető lebonyolítása?
A tisztaszoftver.hu honlapon olvasható pár soros közlemény szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében szünteti meg az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását. Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. (Az NFM egyébként ilyen szoftverekre is költött néhány százmillió forintot az elmúlt évben.) Ilyen okból a Tisztaszoftver program költségeit nem tervezték be a jövő évi költségvetésbe, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-jéig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Ezzel a lépéssel a kormányzat nagyjából egymilliárdot spórol – információink szerint gépenként évente 2000 forint volt a bérleti díj –, de várhatóan elképesztő zűrzavart idéz elő.
A Tisztaszoftver programot még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indította el Campus program néven. A program Microsoft-szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat biztosított az intézmények számára. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta. Lerch Attila, a Microsoft oktatási üzletágának vezetője szerint a kormányzattal kötött megállapodásnak köszönhetően valamennyi hazai oktatási intézmény – ebbe az általános iskoláktól az egyetemekig minden beletartozik – jogtiszta szoftvert használhatott. Ez a jog az intézményekben oktató tanárok, egyetemi oktatók otthoni géphasználatára is kiterjedt. Az előző években a felsőoktatási hallgatók is hozzájuthattak a tiszta szoftverekhez, ám a 2011 júniusában újrakötött megállapodás már csak ötvenezer hallgatóra korlátozta ezt a jogot.
A minisztériumi döntés következményeként az intézményeknek alig több mint 2 hónapjuk maradt arra, hogy megoldást találjanak. Az iskolák számára lehetőségként ott a Linuxra való átállás, de elképzelhetetlen, hogy ennyi idő alatt a programcserén túl a tanárokat, diákokat is meg tudják tanítani mondjuk a szoftver kezelésére, és tömegesen állnának elő ilyen alapú oktatási tartalmak, megoldások. Nem beszélve arról, hogy honnan kerítenek hirtelen a másik rendszerhez értő rendszergazdákat a korábbi, Windowsra specializálódott szakemberek helyett. Ki gondolja komolyan, hogy alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státusban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó informatikusok Microsoft-specialistából Linux-szakértővé? A kormányzat erről a lépésről nem tájékoztatta a Microsoftot, de Lerch Attila reméli, hogy a diákok érdekében megállapodik a két fél, és nem veszik el az a speciális kedvezményrendszer, amit ki tudtak harcolni a magyar oktatási rendszer számára.
A Computerwolrd információi szerint a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt két tanévvel tájékoztatniuk kell a diákokat, hogy milyen szoftveren bonyolítják le az érettségit, illetve az érettségi előtt egy tanévvel azt is meg kell mondaniuk, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségizni. Tehát a 2012 tavaszán érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezniük. Ha ez így van, akkor 2012 májusában – sőt a rá következő évben is – vagy illegális Windowson vizsgáztatnak, vagy az intézmények előteremtik valahonnan a program bérleti díját. Ez a megoldás azonban jóval többe kerül, mint ha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mint ha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat.
Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam fokozatosan vezeti ki a Tisztaszoftver programot. Lerch Attila szerint a világban használt számítógépek 96 százaléka Windows-programokkal fut. Tetszik, nem tetszik, a diákokat erre a környezetre kell felkészíteni.
Elemzők szerint ötből kettő illegális
Egy idén májusban közzétett elemzés szerint hazánkban 41 százalék az illegális szoftverek aránya, ami az ország gazdaságára is igen negatív hatással van. Ha tíz százalékkal csökkenne az illegális szoftverhasználat, közel 900 új munkahely létesülhetne, illetve több mint 49 milliárd forinttal nőne a magyarországi GDP, s csaknem 12 milliárd forinttal emelkedne az adóbevétel. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idén, a magyar lakosság körében végzett felmérése szerint az emberek 60 százaléka tudja, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el.
Ennek ellenére a teljes lakosság 26 százaléka töltene le nem jogtiszta forrásból filmet, zenét vagy szoftvert az internetről. Hat százalék bármikor megtenné ezt, míg húsz százalék talán így cselekedne.
A fiatalok körében jóval magasabb azok aránya (40 százalék), akik bármikor lenyúlnának ilyen tartalmat, míg az idősek alig hat százaléka nem zárkózik el ettől.
