Akadozott a törvénygyártás
Az új házszabály elfogadása után kényszerszünetet kellett elrendelni, miután Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára rendkívüli házbizottsági ülést hívtak össze. Az ok: Vona Gábor és Novák Előd jobbikos képviselők népszavazást kezdeményeztek az új egyházügyi törvényről és az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések életbeléptetéséről. Erre a házszabály értelmében lehetőség van, vagyis megerősítő népszavazást kezdeményezni olyan törvényekről, amelyeket a Ház már elfogadott ugyan, de az államfő még nem írt alá.
A Jobbik politikai „gyomrosának” lényegi pontja az volt, a népszavazási kezdeményezésről – amelyet a fideszes többség bizonyosan elutasított volna – csak a következő ülésen lehetett volna szavazni, azaz csak februárban. Mivel Schmitt Pál köztársasági elnök addig nem írhatja alá az újonnan elfogadott törvényeket, amíg az esetleg népszavazási kezdeményezésről nem dönt a Ház, a Fidesz csapdahelyzetbe került. Különösen, hogy az új alkotmány is (melynek tiszteletére állami ünnepséget rendeznek január elsején az operaházban) csak az átmeneti rendelkezések elfogadásával lesz teljes.
A jobbikos intermezzo átmenetinek bizonyult. Kétórás kényszerszünetet követően a levezető elnök, Latorczai János közölte: mivel a kezdeményezéshez a még hatályos alkotmány szerint a képviselők egyharmadának aláírása szükséges, a beadvány nem volt házszabályszerű. Vagyis a beadványról a Háznak nem kell döntenie. Novák Előd ügyrendi hozzászólásában azt mondta: a Jobbik értelmezése szerint a beadványuk mindenben megfelel a szabályoknak, de tudomásul veszik a döntést. Novák hozzátette: azért az nem lehet véletlen, hogy a Fidesz az indítvány visszavonására kérte a Jobbikot, és végül csak a jogászok hosszas tanakodása után tudtak kibúvót találni.
A kétharmados törvénygyár ezt követően gördülékenyen működött. Elfogadták, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke (Handó Tünde, aki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) bármely ügyben eldöntheti, hogy azt mely bíróság tárgyalja. Megkapta a jogot a legfőbb ügyész is, hogy maga döntse el: hol emel vádat. De elfogadták a már hivatkozott új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit kiegészítő javaslatot, amely kimondta: az MSZP mint az MSZMP jogutódja osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A törvény egyúttal lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíjak és más juttatások csökkentésére is. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) benyújtott egy módosítót, amely az MSZP feloszlatását tette volna lehetővé, de a kormánypártok elutasították.
Ennél hevesebb vita alakult ki az új házszabály kapcsán, amelyet már a Jobbik sem támogatott. Sőt több képviselője is egyértelművé tette: a kormányerők „bábszínházzá” akarják leminősíteni a parlamentet, a maradék megszólalási lehetőséget is elvéve az ellenzéktől. A módosítás alapján ugyanis sürgős eljárással (ülésszakonként maximum hat alkalommal) két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést, ehhez a képviselők kétharmada szükséges. A javaslat szigorúbb időkorlátok közé is szorítja a frakciókat.
José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetőjének az aggályait, „erőteljes tanácsát” figyelmen kívül hagyva, az utolsó ülésnapján 293 szavazattal, négy nem ellenében, egy tartózkodás mellett mégis elfogadta az Országgyűlés az új jegybanktörvényt. A kormánypárti és – a tartózkodó Gaudi-Nagy Tamás kivételével – a jobbikos képviselők támogatták, csakúgy mint a független Pősze Lajos. A szocialista Göndör István, a Ház jegyzője, valamint három független képviselő – Ivády Gábor, Molnár Oszkár és Szili Katalin – nemmel szavazott. Az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt a voksolásban. Így a kormányoldal akaratának megfelelően lesz egy harmadik alelnöke is az MNB-nek; és az alelnökök személyére már nem Simor András jegybankelnök, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot. A monetáris tanács létszáma hét főről maximum kilencre emelkedik; az új tanácstagokat a parlament választhatja meg. A kormánypárti képviselők és az ellenzéki jobbikosok annak ellenére is megszavazták az MNB-törvényt, hogy (Barosso levele szerint) a zárószavazás elhalasztása lehetett volna a feltétele az IMF-fel és az Európai Unióval tervezett hitelmegállapodásnak.
Az új alaptörvény részét képező átmeneti törvény elfogadásával a parlament emellett alkotmányos alapot teremtett arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ezzel új intézmény jöjjön létre. Az összevonásról sarkalatos törvény rendelkezhet. Újra elfogadták az egyházügyi törvényt is. Százéves nemzetközi, illetve húszéves magyarországi működéshez köti az egyházak elismerését az új egyházügyi törvény tervezete, ellehetetlenítve ezzel a szcientológusok egyházként való elismerését. Az Országgyűlés a házszabálytól való eltéréssel szavazott a jogszabály elfogadásáról. Változatlanul 14 egyházat ismer el a törvény, és noha a Jobbik név szerinti szavazást kezdeményezett, hogy a Hit Gyülekezete ne kaphasson egyházi státuszt, ezt leszavazták. A törvény szerint az elismert egyházak kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elismerését legalább ezer ember aláírásával – a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával – az egyesület képviseletére jogosult kezdeményezheti. A megsemmisített törvényben az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.
Napirend előtt felszólalva Schiffer András LMP-frakcióvezető arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP felmondta a parlamenti együttműködést, és a rendeleti kormányzást vezeti be. Erre szerinte 1904-ben Tisza István „vetemedett utoljára”, de akkor az ellenzék szét is verte a Házat. Rétvári Bence közigazgatási államtitkár mértéktartásra kérte Schiffert, szerinte több európai uniós országban az ellenzéknek sokkal kevesebb joga van, mint Magyarországon. Az MSZP-s Józsa István az elmúlt egy év elhibázott gazdaságpolitikájáról beszélt napirend előtt, kiemelve, hogy az Orbán-kormány „a hiteltelenség kormánya, amely államcsőd felé viszi az országot”. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint a kormány mély és átfogó reformokat hajt végre, az IMF-megállapodásra pedig azért van szükség, mert a szocialisták eladósították az országot.
Vona Gábor jobbikos pártelnök 2011-et a spekulánsok évének nevezte. Hangsúlyozta, hogy a kormány szabadságharc helyett polgárháborút indított, miközben az „amerikai–izraeli lobbi kezét csókolgatja”. Szerinte az MSZP-sek is spekulálnak, nekik annál jobb, minél rosszabb az országnak. Cséfalvay államtitkár reagált erre is a kormány részéről, hangsúlyozva, hogy nagy a bizonytalanság a pénzügyi piacon, és nem tudni, mi lesz az eurózóna válságának vége. A kereszténydemokrata Harrach Péter az ellenzéket ostorozta, szerinte az LMP és az MSZP a demokrácia védelmében épp demokráciaellenes tetteket hajt végre és provokál. Harrach hangsúlyozta: a Fidesz 2012-ben is számíthat a KDNP-re. Lázár János fideszes frakcióvezető is az ellenzéket, elsősorban az LMP-t gyomrozta. Arra biztatta az ellenzékieket, hogy folytassák tiltakozó akcióikat, mert ezzel csak azt bizonyítják, hogy a Fidesz az egyetlen kormányzóképes erő. Az LMP-nek egyúttal azt javasolta, inkább egy bankhoz láncolják oda magukat, amiért az igyekszik megakadályozni a végtörlesztéseket. „Az valóban hazafias lenne” – tette hozzá. Orbán Viktor kormányfő csak Lázár beszédének végére ért a terembe, megtapsolta és barátságosan hátba veregette frakcióvezetőjét.
Eközben az LMP, az MSZP és a Demokratikus Koalíció tagjai távoztak az ülésteremből. Mesterházy Attila távozóban kisebb szóváltásba keveredett Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselővel, aki azt kérte számon az MSZP elnökén, miért nevezi a Jobbikot fasiszta pártnak. Mesterházy erre kérdéssel válaszolt: „Miért neveztek minket kommunista pártnak?” – mondta, majd távozott. Gaudi-Nagy ezt többek füle hallatára azzal kommentálta: „Amióta ti vagytok az MSZMP utódpártja, te szemétláda!” – majd több, nyomdafestéket nem tűrő megjegyzést is tett politikustársára.
