Újratárgyalja a Gripen-szerződést a kormány
A HM vezetőjénél Vadai Ágnes korábbi szocialista honvédelmi államtitkár, a Demokratikus Koalíció képviselője érdeklődött többek között arról, hogy az előzetes hírek alapján mennyivel kívánják csökkenteni a Gripen-lízing jelenlegi éves részleteit, és milyen ütemezésben, illetve hány évvel kívánják meghosszabbítani a Gripenek eredetileg 2016-ban lejáró lízingszerződését. Vadai arra is kíváncsi volt, hogy milyen pontokon kívánja az Orbán-kormány módosítani a szerződést, és milyen más megállapodások átütemezését tervezi még.
A svéd gépek beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy a harcászati szakma állítólag az amerikai F–16-osok vásárlását támogatta volna. A tizennégy Gripenről szóló százmilliárdos szerződés megkötését az Orbán-kabinet akkor elsősorban azzal indokolta, hogy a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A beszerzésről elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet (döntéssel végződő) ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. De azt, hogy mit mondott nekik, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig azóta is államtitok. A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyessy-kormány módosította, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek.
A Gripenek beszerzési értéke eléri a 340 milliárd forintot, ezt egészíti ki az 58 milliárdos pilótaképzési program, amit a kanadai kiképzőközponttól rendelt meg a honvédség. A hivatalos kormányzati adatok szerint a Gripen-lízing évi harmincmilliárddal, a kiképzési program évi kétmilliárddal terheli a HM amúgy sem izmos büdzséjét. Ez utóbbi részletek azok, amelyeket a honvédelmi tárca a költségvetés szűkössége miatt most átütemezni próbál. Két éve ugyanis még 320 milliárd volt az éves büdzsé, az idén ez már csak 248 milliárd, jövőre pedig a tervek szerint újabb tízmilliárddal lesz kevesebb.
A költségvetés csökkenése és a Gripen-részletek nagysága hosszú időre meghatározzák a honvédelmi fejlesztéseket, a HM vezetése nyilván ezért igyekszik megoldást találni, ha csak átmenetileg is. Hende egyébként az állami hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában kiemelte, hogy a jövő év egyik legnagyobb kihívása a HM működőképességének megőrzése lesz.
Hende Csaba az ügyben megküldött és már hivatkozott írásbeli válaszában többek között azt írja, hogy a szaktárca 2004 óta folyamatosan csökkenő finanszírozása és a világgazdasági válság miatt „szükségszerűvé vált a magas forrásigényű programok áttervezése”. Hende a levélben elismeri, hogy a HM valóban tárgyalásokat kezdett az FXM-mel annak érdekében, hogy „a hatályos Gripen-bérleti megállapodásból adódó fizetési kötelezettségek átütemezésre és az éves részletek csökkentésre kerüljenek”.
A Gripen-szerződés mellett a norvég Kongsberg céggel kötött rádióbeszállítási megállapodást is módosítani kívánják. Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert a magyar állam nemrég nyerte meg a pert a Kongsberg ellen, miután a norvégok húszmilliárdos kárigényt nyújtottak be a HM-mel szemben. A rádiószerződést is még az első Orbán-kabinet kötötte, majd azt – a norvég termék alkalmazhatatlansága miatt – a későbbi szocialista kormány módosította, az eredeti kilencezer rádió helyett csak négyezret rendeltek. A Kongsberg a bevételkiesés miatt perelt, de vesztett. Most, Hende levele szerint a második Orbán-kormány újratárgyalja a megállapodást, a részletek azonban ez ügyben sem nyilvánosak.
A már hivatkozott Hende-levélben a szakminiszter hozzáteszi azt is: a források átütemezése azt a célt szolgálja, hogy a tárca finanszírozni tudja a működésből adódó, illetve a közép- és hosszú távú fejlesztési tervekben szereplő feladatokat. Leszögezi, hogy a jövő évre tervezett beszerzési feladatokat mindez nem befolyásolja. A Gripen-szerződés módosítására vonatkozó részletkérdéseket viszont azzal hárította el, hogy miután a Gripen-bérleti megállapodás és mellékletei minősített információkat tartalmaznak, „továbbá az eddigi tárgyalások során benyújtott ajánlatokat – kereskedelmi okokra hivatkozva – a svéd fél titkos minősítéssel látta el, a tárgyalások lezárultáig nem áll módomban részletes tájékoztatást adni”. Svéd forrásaink ugyanakkor arról tájékoztatták lapunkat: a magyar kormány előzetes szándéka az, hogy a következő néhány évben (leginkább 2014-ig) csökkentsék a lízingrészleteket, majd két év után (a következő választásokat követően) fizethessenek újra megemelt részleteket. A svédek állítólag hajlanak a megállapodásra, feltételeik azonban nem ismertek.
Vadai Ágnes a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: legkevesebb annyi lenne elvárható a kabinettől, hogy mielőtt a szerződést módosítják, az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztassák a tárgyalások menetéről és eredményéről. „Annak örülnék a legjobban, ha a bizottságban konszenzust lehetne kialakítani a kérdésben. Ezzel együtt úgy látom, hogy a honvédelmi tárcánál komoly financiális problémák lehetnek, ami akár a harckészültséget is veszélyeztetheti” – fogalmazott Vadai Ágnes.
