A legtapasztaltabb bíróknak menniük kell
A hivatalos álláspont szerint ezzel megszüntetik az egyes foglalkoztatottak közötti indokolatlan különbséget, így mostantól a bírákra is az általános öregségi nyugdíjkorhatár a mérvadó. Ami jelenleg valóban 62 év, bár az érintettek szerint inkább 65, és csupán kedvezményként értékelhető, hogy tíz év alatt fokozatosan emelik a korhatárt, és az átmeneti időszakban korábban mehet nyugdíjba, aki úgy kívánja.
A kormányfő korábban azt hangoztatta: az embereket érdekeltté kell tenni, hogy minél hosszabb időt töltsenek a munka világában, de úgy tűnik, ez a bírákra nem érvényes. Fideszes politikusok korábbi nyilatkozatai alapján arra is lehet következtetni, hogy miért. Azt javasolták ugyanis, hogy mindazokat, akik már a pártállamban ítélkeztek, távolítsák el a bírói karból. Ez azonban olyan durva alkotmánysértés lett volna, amit a hatalom még a kétharmados többség birtokában sem kockáztatott meg.
Jobb híján maradt a kényszernyugdíj. Ha nem is az összes „pártállami” bírót, de legalább a 62 évnél idősebbeket ezzel sikerül kiebrudalni, vagyis: mindazoknak menniük kell, akik már a múlt század hetvenes éveiben ítélkeztek. Ez egyben a bírói kar legtapasztaltabb – és jórészt legfelkészültebb – tíz százalékát jelenti. Meg azt, hogy körülbelül negyvenezer ügyet kell másra szignálni, hiszen a bíróságokon jelentős mozgás kezdődik.
A most távozók zöme – körülbelül hetven százaléka – valamilyen bírósági vezető, és a helyükre nyilván nem pályakezdők, hanem az alsóbb bíróságokon dolgozó, viszonylag gyakorlott emberek kerülhetnek. A helyi bíróságokon pedig titkárok sora kap esélyt arra, hogy bíróvá váljék. Számos kezdő kerül így be a rendszerbe, és éppen ott, ahol a legtöbb ügyet tárgyalják. Mindez összességében akár nyolcszáz különféle személycserét jelenthet.
Ráadásul átmenetileg létszámhiánnyal is számolni kell, legalábbis egyelőre a jövőre nyugdíjazás miatt megüresedő státusoknak csak nem egészen felére írtak ki pályázatot. Ennek oka lehet, hogy számos bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy látják, hogy eltávolításuk sérti a diszkrimináció tilalmát. Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a bírák egy részének 62, másoknak viszont csak 65 évesen kell majd nyugállományba vonulnia. Ez álláspontjuk szerint nemzetközi egyezményekbe ütközik és ellentétes az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.
Emiatt csak a 65 év felettiek által betöltött státusokra várják a jelentkezőket, mert nekik mindenképpen távozniuk kell: ez felső korhatárként az alaptörvényből egyértelműen következik, így azt az alkotmánybírák semmiképpen nem bírálhatják felül. A diszkrimináció tilalmát illetően viszont vizsgálódhatnak, és ha a bírák számára kedvezően döntenek, a 62 és 65 év közöttiek még maradhatnak. Az érintettek szolgálati viszonya egyébként a papírforma szerint 2012. június 30-án szűnik meg, de csak március végéig kell dolgozniuk.
Az Alkotmánybíróságnak tehát – hogy a döntésnek még értelme legyen – legkésőbb jövő nyárig határozatot kellene hirdetnie. (Ehhez a beadványt az új alaptörvény, valamint az új alkotmánybírósági törvény alapján ismét be kell nyújtani, amit a bírák természetesen meg is tesznek.) Ha azonban a panasznak nem adnak helyt – esetleg a nyár derekáig egyáltalán nem születik meg a verdikt –, jóval több mint száz álláshely üres marad, és a státusokat csak a több hónapos pályázati procedúra után lehet majd betölteni. Ez az ítélkezési munkában újabb zavarokat okozhat.
Kinek a nevében hirdetnek ítéletet?
Ha nem is fenekestül, de alaposan felforgatja a bírósági rendszert a kétharmados többség. A bírák kollektív önkormányzati testülete, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe Országos Bírósági Hivatal lép, amelynek elnöke – Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége – szinte élet és halál ura lesz: ő írja ki a pályázatokat, maga tesz felterjesztést a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére, ő dönt a vezetői posztok betöltéséről, bírák áthelyezéséről, vizsgálat elrendeléséről, ügyek más bírósághoz történő áttételéről.
Valamennyi bíróság új nevet kap majd. A helyi bíróságokat járásbíróságnak, a megyei bíróságokat törvényszéknek, a Legfelsőbb Bíróságot pedig Kúriának hívjuk majd. Lesz tehát Fővárosi Törvényszék és budapesti kerületi járásbíróság is. Ez utóbbi furcsán hangzik, de nem újdonság: 1871-től egészen a második világháborúig ezt az elnevezést használták. A megyei bíróságokat pedig a székhelytelepülés alapján keresztelik el: például a Békés Megyei Bíróság Gyulai Törvényszékként, a Pest Megyei Bíróság Budapest Környéki Törvényszékként működik tovább.
Újabb változás: a bíróságok jövőre már nem a Magyar Köztársaság nevében hirdetnek ítéletet, hiszen a köztársaságra hivatkozást a teljes magyar joganyagból törlik. A büntetőeljárási törvénynek ezt a rendelkezését is hatályon kívül helyezték, de a jogalkotó nem adott támpontot, hogy miként kellene felvezetni a verdiktet. Úgy tudjuk, körlevélben hívták fel a bírák figyelmét: ne használják a hagyományos a fordulatot, hanem helyette például azt mondják: „kihirdetem a Fővárosi Törvényszék ítéletét”. Információnk szerint ez az Alkotmánybíróságon is némi fejtörést okoz, és egyelőre keresik a megoldást. Nem kizárt, hogy ott német mintára a „nép nevében” hozzák majd meg a határozatokat.
