Nem döntött a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt benyújtott számos indítványról idei utolsó teljes ülésén az Alkotmánybíróság (AB). A testület az üggyel kapcsolatban mindenféle nyilatkozattól elzárkózott. Az újabb halasztás azért is meglepő, mert a határozattervezet állítólag már a nyár végére összeállt, de a hivatalos tájékoztatás szerint újabb – soha nem részletezett – szempontok kerültek elő.

Sajtóhírek szerint viszont inkább arról lehetett szó, hogy a döntéssel be akarták várni az új – kizárólag a kormánypártok által jelölt – bírákat. Az ő hivatalba lépésük előtt egyébként még egy rendkívüli teljes ülésen tárgyaltak az ügyről, majd a kérdés egy időre lekerült a napirendről.

Akkor sokan az alkotmánybírók szemére vetették, hogy a nemzeti együttműködés kormányának megalakulása óta elbátortalanodtak a bírák. Ami annyiban igaz lehet, hogy például a Bokros-csomag elfogadása után igen határozottan és gyorsan felléptek a gyermekek után járó juttatások, a családi pótlék és a táppénz lefaragása miatt, tehát a szerzett jogok védelmében. Tény ugyanakkor, hogy a döntések más jogszabályi környezetben születtek, amikor még az AB mozgástere jóval nagyobb volt. Az akkori határozatok egyébként összességében negyvenmilliárdot vettek ki a költségvetésből.

A mérleg azonban most sem annyira rossz: a testület nemegyszer kifejezésre juttatta, hogy komolyan veszi a hatalommegosztás elvét, és súlyos alkotmánysértést észlelve kész a végrehajtó hatalom valódi ellensúlyaként fellépni. Ez akkor is igaz, ha a döntés újabb halogatása miatt az a látszat keletkezhet, hogy ezúttal nem akarnak szembemenni a kormánnyal.

Pedig már nemegyszer szembementek. Megsemmisítették többek között a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentéséről szóló paszszust, a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadóról rendelkező törvényt – ez utóbbit kétszer is –, és szokatlanul éles kritikát fogalmaztak meg az egyéni képviselői indítványok alapján elfogadott sorozatos alkotmánymódosítások kapcsán is. Az erre vonatkozó beadványokat hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálták ugyan, de leszögezték: „Az alkotmány sorozatos, aktuálpolitikai érdekek és célok megvalósítása (…) érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen a jogrend stabilitása, kiszámíthatósága” szempontjából.

Legutóbb a már kifejezetten kormánypártinak minősíthető tagokkal kiegészült testület a médiatörvény, a büntetőeljárási törvény és az egyházügyi törvény kapcsán hozott a hatalom számára kínos döntéseket. Előbbi kettőnek számos pontját alkotmányellenesnek minősítették, az egyházakra vonatkozó szabályozást pedig közjogi érvénytelenség okán – elfogadása során megsértették a házszabályt – teljes egészében megsemmisítették. Egyébként korábban úgy tűnt, hogy ezekben sem születik idén határozat.

Mindezek után kevéssé érthető, hogy a magánnyugdíjpénztárak ügyében miért ódzkodnak a döntéstől. A pénztártagok már biztosan futhatnak a pénzük után, mert annak nagyobb részét elköltötték, s az AB ebben a helyzetben – de részben hatásköreinek megnyirbálása miatt is – aligha mondhatja ki, hogy az államosított befizetések visszajárnak. Ettől kezdve a határozatnak már jóval kisebb a tétje.

A verdikt legfeljebb arról szólhat, hogy azok a pénztártagok sem veszíthetik el nyugdíjjogosultságukat, akik nem léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. Csakhogy időközben benyújtottak egy módosító indítványt, amely szerint mindenkinek jár az állami nyugdíj, aki megfizeti a egyéni közterhet. Tehát a pénztárban maradóknak is, igaz, nekik nem a teljes összeg.

A képet kuszálja, hogy a parlament a korábbi döntéseivel a kötött felhasználású járulék helyett más definíciókat vezetett be a közterhekre. Az adóként vagy hozzájárulásként beszedett pénz után –mint például a munkaadó tb-járuléka helyett bevezetett hozzájárulás – nem jár automatikusan semmilyen ellenszolgáltatás, tehát nyugdíj sem. Egy alkotmánymódosítással azonban az adóügyeket szinte teljesen kivették a hatáskörükből. Ezt a kérdést így kizárólag olyan összefüggésben vizsgálhatják, hogy a szabályozás okozhatja-e az emberi méltóság sérelmét.

Valószínűleg okozhatja – aki nem kap nyugdíjat, annak az emberi méltóságát ez a körülmény elég súlyosan érinti –, de ezt most az AB valamiért nem mondta ki. Inkább a kivárásra játszanak – legalábbis ez a következtetés adódik. Jövőre ugyanis automatikusan ki kell dobni a beadványok zömét, és e körbe tartoznak a nyugdíjrendszer átalakítását támadó indítványok is.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az AB néhány más esetben is vitatható döntéseket hozott. Tudomásul vették például a visszamenőleges törvényhozás tilalmának alkotmányba foglalt feloldását. Ezzel kapcsolatban egyik-másik alkotmánybíró maga is azt az álláspontot képviselte, hogy az erre vonatkozó beadványokat érdemben vizsgálni kellett volna, mert az alaptörvénybe a jogállamiság elemi normáinak ellentmondó rendelkezés került. Ugyanez felvetődött a sorozatos alkotmánymódosítások és az AB hatásköreinek csorbítása kapcsán is. Jogászok sora máig úgy gondolja, hogy ezekben a kérdésekben lényegesen nagyobb határozottságot kellett volna mutatni.

Kevesebb lesz a kereset

Január 1-jétől lényegesen megváltoznak az AB hatáskörei: absztrakt normakontrollt magánszemély többé nem kezdeményezhet. Az úgynevezett aktio popularis joga tehát megszűnik, és a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát csak a kormány, a parlamenti képviselők legalább negyede, illetve az alapvető jogok biztosa kérheti.

Előzetes normakontrollt viszont már nemcsak a köztársasági elnök, hanem – a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök indítványa alapján – az Országgyűlés is indítványozhatja. Emellett bárki beterjeszthet alapjogi panaszt, ha úgy véli, hogy egyedi ügyében, illetve a bírósági ítéletek meghozatala során alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak. Az eddig beérkezett beadványokról a testület jövőre már nem dönt, ám azokat – ha valaki igazolni tudja, hogy a kifogásolt törvény személyében érinti és az ellentétes az új alaptörvénnyel is – 2013 márciusának végéig ismét benyújthatják.

A testület osztozik a felelősségben

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is. A párt képviselője, Korózs Lajos tegnap az AB-ülésen történtek nyilvánosságra kerülése előtt tartott sajtótájékoztatóján jelezte, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság úgy dönt, nem jár állami nyugdíj annak a több mint százezer magán-nyugdíjpénztári tagnak, akitől levonják a járulékot, az MSZP az érintettek képviselőivel együtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.

A KDNP úgy véli, a közelmúltban végrehajtott módosításoknak köszönhetően nyugdíjügyben senkinek nem veszett el a jogosultsága, az AB döntése pedig ehhez a jogi környezethez illeszkedik a legmegfelelőbben.

Az LMP szerint a döntés elmaradása azt üzeni, hogy mostantól a kormány „a nemzeti cinizmus jegyében” bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét.

Paczolay Péter újraválasztása idén nyáron – Jogi karanténba került a testület