„Várunk mindenkit az urnák előtt jövőre, mert egy népszavazáson kívánjuk szembesíteni Orbán Viktort a nép akaratával! 2012 a szembesítés éve lesz!” – mondta Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője a párt december 23-i, Kossuth téri tüntetésén. Az viszont, hogy a beígért népszavazáson pontosan mikor, hány és milyen tartalmú kérdéssel kívánják majd sarokba szorítani az Orbán-kormányt, még nem teljesen világos.

Az LMP vezetői alapvetően a korábban meghirdetett – és egyelőre csak részben elfogadott – kérdésekre kívánnak építkezni, azaz nem egy újonnan megfogalmazott kérdésről lesz szó, hanem a korábban felvetettek összesítéséről. Az ökopárt ugyanis május óta több népszavazási kezdeményezéssel élt az Országos Választási Bizottságnál (OVB). Tucatnyi témában negyvenötféleképpen megszövegezett kérdést nyújtottak be: elsősorban a munka törvénykönyvének tervezett változtatásai és a nyugdíj-jogosultságok torz átalakítása miatt. Kérdéseik egy része felett eljárt az idő, ilyen az időközben elfogadott új munka törvénykönyve, amelybe végül nem minden korábban kritizált módosítás került be. Például az új szabályozás szerint is meg kell indokolni a rendkívüli felmondást, a rendes felmondási idő továbbra is harminc nap, vagy hogy a rendes szabadság legalacsonyabb mértéke továbbra sem lehet kevesebb húsz napnál.

Az utcán kezdték, az urnáknál folytatják

Tizenegy olyan LMP-s kérdés van, amelynek kérdőívét az OVB már hitelesítette, és amelyet az Alkotmánybíróság is jóváhagyott, vagyis az aláírásgyűjtés tulajdonképpen meg is kezdődhetett volna; például a tankötelezettség 18. életév betöltéséhez kötése, a próbaidő száznapos maximalizálása vagy a felmondási idő alatt is kötelezően fizetendő átlagbér mértéke. Az LMP-sek azonban nem titkoltan azt várják, hogy a további kérdéseikben is végleges döntések szülessenek, hogy „egy csomagban” kezdődhessen az akció – ez lenne a karácsony előtt meghirdetett elszámoltató népszavazás.

Kilenc olyan kérdésük van, amelyet az OVB elutasított (az aláírásgyűjtő ívet nem hitelesítette), viszont az Alkotmánybíróság – helyt adva a benyújtott kifogásoknak – új eljárásra kötelezte a választási bizottságot, ami jelentheti még azt, hogy ezek a kérdések is „beérik” a korábban jóváhagyottakat. Az OVB karácsony előtt már ülésezett, de nem volt határozatképes, így a januárban esedékes újabb tanácskozáson születhet csak döntés ezekben az ügyekben.

Fontos kérdésekről van szó, például az álláskeresési járadék folyósításának részleteiről, vagy éppen a korkedvezményes nyugdíjak elvételének megtiltásáról. Ez utóbbi nemcsak hogy rengeteg embert érint, de a kormány gazdaság- és költségvetési politikájára is alapvető befolyással lehet. Az OVB vélhetően – legalábbis az eddigi gyakorlat szerint – az AB visszautalása után már át fogja engedni a kérdéseket, de a döntést így is, még mindig meg lehet majd támadni az Alkotmánybíróságnál, ami újabb „pingpongozást” eredményezhet. Arra az Index. hu egyik korábbi cikke mutatott rá, hogy az LMP népszavazási kérdéseit MSZP-hez köthető jogászok igyekeztek megtorpedózni.

Ráadásul jövőre az új alaptörvényhez igazodva lép életbe a népszavazási eljárásokat rendező szabályozás is, amely viszont már első körben nem az AB-hez, hanem a Legfelsőbb Bíróság helyére lépő Kúriához rendeli a felülvizsgálati jogot. Vagyis ha az OVB másodjára átengedi is januárban az LMP fontosabb népszavazási kérdéseit, azt a fideszes kétharmad által új vezető kinevezésével visszaállított Kúriánál támadhatják csak meg. Ráadásul az új szabályozás szerint a referendum érvényességéhez az összes – körülbelül nyolcmillió – választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen.

Karácsony Gergely, az LMP témafelelős frakcióvezető-helyettese a Népszabadságnak azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy egy sikeres népszavazás megszervezése óriási feladat, ezért az LMP kezdeményezőként a folyamat élére áll, de nem akarja kisajátítani azt, és keresni fogja azokat a politikai és civil csoportokat, amelyeket a feltett kérdések érintenek. „Olyan témák kerülnek terítékre, amelyek a kormány gazdaságpolitikájának fontos esszenciáját adják, legyen szó a munkavállalói jogokról, a tankötelezettségről vagy egyszerűen csak a jogállamiság megvédéséről a szerzett jogok visszamenőleges elvétele kapcsán. A jelenlegi kormánypártok nem ezt ígérték. Ezek sokkal súlyosabb kérdések, mint a háromszáz forintos vizitdíj, bár igaz, hogy az sem szerepelt a kampányban, így az emberek akkor is jogosan érezték magukat becsapva. De ezek most az emberek életét alapvetően meghatározó kérdések. Ezért hiszünk a sikerben” – fogalmazott Karácsony Gergely, aki bízik abban, hogy a jövő év első hónapjaiban megkezdődhet az aláírásgyűjtés, a referendumra pedig még 2012-ben sor kerülhet.