Január elsejével megkezdődik a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének (ÖTR) „új fejlesztési és építési szakasza”: az úgynevezett műveleti és védelmi tartalékosok felvétele. Az első szakaszban a laktanyák őrzésvédelmi feladatait ellátó (pontosabban a feladatokat az eddigi külső biztonsági cégektől átvevő, de sok esetben csak uniformist cserélő) védelmi tartalékosokat vették föl.

Az ÖTR az új honvédelmi kormányzat egyik prioritást élvező projektje. Hende Csaba szakminiszter korábban azzal érvelt, hogy a szocialisták „szétverték” a honvédséget, a hadra fogható tartalékosok száma pedig mindössze 18 volt a kormányváltáskor. A tartalékos rendszer nyitott, bárki jelentkezhet, de vissza akarják terelni az előképzettséggel és szaktudással rendelkező katonákat is, akik szolgálati járandóságban részesülnek. A törvényi szabályozás szerint a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos visszatér a civil munkahelyére, onnan tényleges szolgálatra háromévente összesen legfeljebb hat hónap időtartamra lehet behívni.

A kiképzés, illetve a tényleges szolgálat idején az adott beosztásra megállapított, az állandó állományéval megegyező juttatásokra jogosultak, egyébként rendelkezésre állási díjat kapnak, amelyet évente a minimálbérhez viszonyítva állapítanak meg. Januártól elsősorban a honvédségtől kivált, szolgálati járandóságra jogosultak (volt szolgálati nyugdíjasok) köréből toboroznak az állományba. Akivel a tárca önkéntes tartalékos szolgálatra szerződést köt, mentesül a tizenhat százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ez a jelenleg potenciálisan hétezer ember a HM szerint megfelelő bázist nyújt a rendszer további fejlesztéséhez.

A Népszabadság kérdésére a szaktárcánál elmondták, hogy december elejéig nagyjából 2500 regisztrációt fogadott a hadkiegészítő parancsnokság, viszont azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy ebből hányan jelentkeztek őrzés-védelmi, általános és műveleti vagy épp címzetes tartalékosnak. „Ez nyers szám, amelyet szándéknyilatkozatnak célszerű felfogni, hiszen a regisztrációt követően jelentkezés történik, majd utolsó lépésként a szerződéskötést a Magyar Honvédség igényei szabják meg”, fogalmazott a HM.

Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy vajon hány érintettet motivál a jelentkezésben, hogy amennyiben nem vállal tartalékos feladatot, úgy az eddig kapott szolgálati járandóságát megadóztatják, a szaktárca azt a választ adta: meggyőződésük, hogy egyetlen jelentkező sem pénzügyi megfontolások miatt, hanem „a haza szolgálata iránti elkötelezettségből szeretné erősíteni Magyarország tartalékos erejét”. A HM azt is leszögezte, hogy januártól hatezer katona lesz jogosult szolgálati járandóságra, ez azonban nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés által engedélyezett nyolcezer fős önkéntes tartalékoskeret-létszámot kizárólag ők töltenék meg. Benkő Tibor vezérezredes, a honvédség vezérkari főnöke a Népszabadságnak azt mondta: szükség van az önkéntes tartalékos rendszerre, hogy minden időben mozgósítható erőforrások legyenek. Benkő szerint ezt már 2003-ban is felismerték, és meg is teremtették a jogi lehetőségeket, de tartalommal csak most sikerül megtölteni.

Dorosz Dávid, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának LMP-s tagja ezzel kapcsolatban azt mondta: a HM egyértelműen presztízskérdésnek tekinti a tartalékos rendszer felállítását. „Ennek megfelelően mindent el is fog követni a vezetés, hogy az egészet sikerként prezentálhassa: kellenek a szép nagy számok. Az LMP azonban nem tartja sikernek azt, ha a volt szolgálati nyugdíjasok a tizenhat százalékos adótól való félelmükben »önként« jelentkeznek erre a feladatra. Teljesen egyértelmű, hogy amikor az Orbán-kormány szakadékba viszi az országot, és tömegek rettegnek a teljes elszegényedéstől, akkor sok volt katona inkább visszamegy tartalékosnak, mint hogy elveszítse a járandósága egy részét. Valóban lehet és kell is fejleszteni a tartalékos rendszert, de nem így: ebből csak számok lesznek, valódi működő rendszer nem”, fogalmazott lapunknak Dorosz Dávid.

Bárki lehet önkéntes tartalékos