Az biztos, hogy csak azokat reaktiválják, akik megfelelnek az egészségügyi és egyéb elvárásoknak, vagyis minden visszatérőnek át kell esnie egy ugyanolyan vizsgálaton – ideértve a belbiztonsági ellenőrzést is –, mintha most jelentkezne először a rendőrségre. Végül is leszerelése óta akár közös vállalkozást nyithatott egy maffiózóval is, vagy követhetett el olyan cselekményeket, amelyek méltatlanná teszik az egyenruha viselésére.

Kiszámíthatatlan jövő

Tavasszal a Széll Kálmán Tervben szembesültek először az érdekképviseletek azzal a kormányzati szándékkal, hogy megszüntetnék a hivatásosok szolgálati nyugdíját. „Tűrhetetlen, hogy 40 éves fiatal nyugdíjasok ne vállaljanak részt az ország előtt álló feladatokból”, hangzott az indokolás, amely kezdetben még arról szólt, hogy a tervezett változások csak a rendvédelmi dolgozókat érintik. Később a kormány és a kormánypártok fokozatosan elismerték, minden korengedményes és korkedvezményes nyugdíjat felül kívánnak vizsgálni, s akit csak lehet, visszaterelnek a munka világába. A nyugdíjrendszer átalakítása megtörtént. Azt azonban nem tudni, mi lesz azokkal, akik valóban vissza akarnak térni a munka világába.

A rendőrségen és általában a rendvédelemben a helyzetet csak bonyolítja, hogy sokakat egészségügyi alkalmatlanság címén küldtek nyugdíjba. Akit két éve derék- és hátfájás miatt nyugdíjaztak, mára vajon tényleg meggyógyult? Vagy esetleg két éve sem volt semmi baja, csak így akartak tőle megszabadulni parancsnokai?

Az ORFK-n azt senki sem vitatja, sok rendőr távozott a testülettől azért, mert egy-egy átszervezés után nem találtak neki megfelelő beosztást. Arra is volt példa, hogy csak azért hajtottak végre egy-egy (alibi) átszervezést, hogy megszabaduljanak a nemkívánatos vezetőktől. Sőt olykor a bűncselekmény gyanújába keveredett kollégáknak is felajánlották: kérjék nyugdíjazásukat, és akkor nem indul ellenük a rendőrség számára is kínos vizsgálat. Mindennek a levét issza most az összes, 57 évesnél fiatalabb nyugdíjas. „Eddig száznál is kevesebben jelentkeztek, hogy visszatérnének a szolgálatba”, tudtuk meg a Belügyminisztériumban. Szerencsére, teszik hozzá az ORFK-n, mivel a rendőrségen jelenleg minden státus betöltött, így nem is tudnának mit kezdeni velük.

Az itt-ott olykor megüresedő és pályázaton meghirdetett álláshelyeket pedig inkább az aktív állományból töltik fel. Még akkor is, ha egyik-másik főkapitányságon lasszóval kell osztályvezetőt, főosztályvezetőt fogni. Sok a munka, nagy a felelősség, rutintalan az állomány, s mindezek miatt olykor-olykor kínos hibák sorát véti a testület, amiért rendszerint a középvezetőkön verik el a port. Nem egy helyen ezért megbízott osztályvezetők irányítják a fontos ügyekben eljáró nyomozócsoportokat.

Ennek ellenére fel sem vetődhet, hogy a korábban bármilyen okból is szolgálati nyugdíjba vonult, most pedig reaktivált kollégákat vezetői posztokra nevezzék ki, vagy akár csak tanácsadókként a koruknál fogva még rutintalanabb új vezetők mellé rendeljék.

A még készülő belügyminiszteri rendeletről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a törvény alapján reaktiválandó állomány tagjait először átvilágítják, s ha alkalmasak, akkor fegyver nélküli szolgálatra vezényelhetők. Belügyi források ugyanakkor nem zárják ki, hogy az arra alkalmas és felkészült rendőrök mégiscsak kaphatnának fegyvert. A visszatapsolt rendőrök alkotják majd a szenior állományt. Az ORFK illetékesei szerint a legtöbben járőrtársként, baleseti helyszínelők segítőjeként, kapusként, sebességmérő autóban szolgálatot teljesítő járőrként dolgozhatnának. A megfelelő végzettséggel rendelkezőket szabálysértési előadókká képeznék át. A volt nyomozók pedig tanácsadókként segíthetnék kollégáikat – „bár még ez sem biztos, várjuk meg, mi kerül be a sok javaslat közül a belügyminiszteri rendeletbe”, fogalmazott egyik rendőrségi forrásunk.

A szenior állomány tagjait csak a lakóhelyük szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területén lehet majd alkalmazni. Arról ugyanakkor még a rendőrségi vezetők sem tudnak konkrétumokat, hogy miből fizetik majd a visszavett rendőrök bérét és annak közterheit. Mivel előre nem lehetett felmérni, hogy hányan élnek a lehetőséggel, és mekkora összegre van szükség ahhoz, hogy ők a nyugdíjukkal azonos nagyságú bért kaphassanak, a rendőrség költségvetése a szenior állomány bérét és bérterheit nem tartalmazza.

Nem mellesleg, még az sem egyértelmű, mi lesz azokkal, akik nyugdíjuk 16 százalékos megadóztatása helyett a munkát választanák, de mégsem tudja őket foglalkoztatni a testület.